Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1928

1928. augusztus

5 Az a világkataklysma, mely az ezer esztendős Magyarországot 2. darabokra szakította, olyan állapotokat teremtett, amelyek közepette az élet harca ezerszeresen megnehezült. Ezt a harcot a hazának minden hű fia állja, nincs egyetlen egy sem, aki ebben a nehéz küzdelemben részt ne venne; de mégis majdnem tíz évi harc és küzdelem dacára, csak az édes remények majdani beteljesülése képezi vígasztalásunkat, mert sorsunk jobbrafordulása a mindennapi életben oly lassan s oly nehezen tud megindulni, hogy egy pillanatra sem feledhetjük el, hogy nyilt sebek tátonganak nemcsak édes magyar hazánk testén, de nyilt sebeket hord a társadalom, az egyház, a család és minden élő testvérünk is. Ez a kemény harc egy ezer esztendős igazságot is eltemetett, azt az igazságot, hogy jogunk van az ezer éves esonkítatlan magyar haza birtokára. Ezen igazság érvényesítése érdekében folytatott harcunk még ezideig sikerre nem vezetett és csak reménységeink valóra váltának halvány jelenségeit észlelhetjük. A haza felszabadulás áldott örömének himnusza helyett még ma is csak sirámokat hallgató szívekkel jöttünk össze, mert bármerre tekintünk, mindenfelől egy sokat próbált nép súlyos panaszai csendülnek fülünkbe. Egyfelől a gazdasági nyomorúság, a kenyér és munkanélküliség ijesztő meredékei tátonganak .elénk, amelyekbe sokan, megdöbbentően o agy számmal dobják bele életüket is közülünk, másfelől a nemzet testét emésztő sorvadások tengere az, amire esik pillantásunk. De mindezeknél nagyobb az a veszedelem, amely az ősi magyar becsület, az ősi magyar tiszta erkölcs megromlása következtében lett úrrá, mind nagyobb mértékben a társadalmon. Mert sokan, nagyon sokan megfeledkeztek arról, hogy csakis a magunkbaszállás vezet az erkölcsi megújúlás útjára. Ezeknek az állapotoknak hullámaitól csapdosva, szeli az idők tengerét a magyar protestantizmus hajója, amelynek egyik fedélzetén ma összejöttünk. Hatalmunk nincs arra, hogv az idők járását megváltoztassuk, erőnk sincs ahhoz, hogy a felettünk járó sötét felhőket eloszlassuk, —• kezünk gazdasági, társadalmi és az egyéb bajok forrásához el nem ér, — de azért vagyunk az ég alatt, hogy ennek a hazának északi részében, a tiszta evangelium templomainak tájékán élő népek számára, az ezen nehéz állapotokból kivezető utat mégis állandóan keressük. Ezt az utat a világ jobb sorsra érdemes népeinek maga. az Űr Isten mutatta meg, amikor az emberiséget az evangeliummal megajándékozta! Mert ez, az evangelium szerint : „Az út, az igazság és az élet!" Ettől van áthatva az én lelkem is, amikor a dunáninneni evangelium őrállóinak kerületünk mai közgyűlésén is ajkamra veszem, nemcsak kötelességből, de szívem indításából — a dunáninneni evangelikus egy-