Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1926. Rendkívüli közgyűlés
1926. május
6 1: Mindez arra indított, hogy mult évi rendes közgyűlésünkön a kerületi elnökség részére felhatalmazást kértem, hogy az egyházkerületnek juttatott földbirtok ifj. gróf Eszterházy Lászlónak, esetleg más bérlőnek legjobb belátása szerint bérbeadhassa, a bérleti összes feltételeket s annak tartamát szabadon megállapíthassa és a bérleti szerződést az egyházkerület nevében jogérvényesen megköthesse. Az egyházkerületi közgyűlés a jogügyi bizottság javaslata alapján minderre a kerületi elnökséget mult évi jegyzőkönyvünk 65-ik pontja ( n) alszakasza szerint fel is hatalmazta. Midőn — mint már említettem — 1925. évi szeptember hó 24-én a földbirtokot a kerület képviselői tényleg birtokbavették, a főtiszt, és mélt. Püspök úrnak kívánságára kerületi ügyészünk szóbeli kérdést intézett ifj. gróf Eszterházy László úrhoz, hogy nem volna-e hajlandó a felajánlott kat. holdankinti 140 kgr.-nál többet fizetni? A gróf úr határozottan kijelentette, hogy ajánlatán e részben nem változtathat. Ez a püspök úr jelenlétében történt, aki erre észrevételt nem tett. Ezek után fel lett híva kerületi ügyészünk, hogy a bérleti szerződés tervezetét készítse el, s ügyeljen arra, hogy abban a kerület érdekei minden viszonylatban meg legyenek védve. Minthogy azonban kerületi ügyészünk felelősségének tudatában kijelentette, hogy az okszerű gazdálkodás szempontjából nem hivatott a feltételeket megszabni, — hogy ez irányban is a szerződésben gondoskodás történhessék, — javasolta, hogy mindezekre gazdasági szakértő hallgattassák meg. Magam részéről javaslatba hoztam a főtiszt, és mélt. Püspök úrnak Zombory Elemér jószágigazgatónak meghallgatását, azonban a főtiszt, és mélt. Püspök úr ezen kérdések megoldásával az időközben elhúnyt Nováky József uradalmi főintézőt bízta meg. Utóbbi a juttatott földbirtokterületet megtekintette és vizsgálatának eredményéről és javaslatairól 1925. évi október hó 22-én írásban kiállított szakértői véleményében számolt be. Azonban ezen szakvéleményben a megbízás kereteit túllépve, nemcsak arra terjeszkedett ki, hogy az okszerű gazdálkodás szempontjából milyen kikötések lennének a bérleti szerződésbe felveendők, hanem véleményt nyilvánított abban a viszonylatban is, hogy nem tartja helyesnek hogy a birtok harminc évre adassék ki, mert egyrészt ezáltal hosszú időre az egyházkerület el lenne zárva attól, hogy esetleg saját maga gazdálkodjék a birtokon, másrészt a mai viszonyoknak esetleg megfelelő haszonbér a változható viszonyoknál fogva illuzóriussá válhatnék, s ennek folytán azt véleményezte, hogy a bérleti szerződés a megajánlott katasztrális holdankinti 140 kgr búzabér mellett csakis 18 évi időtartamra fogadható el, de ez is csak az esetben, ha bérlő nagyobb építkezési beruházásokat tesz, mint amelyeket megajánlott; ha azonban az általa javasolt építkezési kötelezettségeket bérlő csak részben volna hajlandó teljesíteni, úgy azt a módosítást ajánlotta, hogy az első hat éven
