Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1926. Rendkívüli közgyűlés

1926. május

5 Mint méltóztatnak emlékezni, az 1925. évi augusztus hó 12-én 1. Budapesten megtartott rendes közgyűlésünk alkalmával bejelentettem, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság 1925. évi április hó 21-én 30986/1925. számú ítéletével az ifj. gróf Eszterházy László tulajdonát képező, Sárosd község határában fekvő mezőgazdasági ingatlanból egyházkerületünknek körülbelül 231 hold 1584 négyszögöl területet juttatott. Ezen középbirtok 1925. évi szeptember hó 24-én természetben kiméretvén és annak határai megjelöltetvén, annak területe 292 katasztrális hold és 533 négyszögölben lett véglegesen megállapítva és egyházkerületünk képviselőinek birtokba átadva. Különösen kiemelem, hogy a fentebb körülírt ítélet meghozatala után, de még a juttatott terület birtokbavétele előtt ifj. gróf Eszterházy László intézője útján tudomásomra juttatta, hogy elsőrangú érdeke az, hogy egyházkerületünk a kihasításnál prima földet kapjon, mert egyházkerületünkkel barátságban óhajt élni, annál is inkább, mert hajlandó az egyházkerületnek juttatott birtoktestet hosszabb időre bérletbe átvenni. 1925. évi július hó 18-án a főtisztelendő Püspök úrral és kerületi ügyészünkkel együtt kiszálltunk Sárosdra, hogy a juttatott földterület fekvéséről és minőségéről előzetesen tájékozódást szerezzünk. Ez alkalommal ifj. gróf Eszterházy László úr szóbelileg közölte hajlandóságát a kerületnek juttatandó föld bérletbevételére vonatkozólag. Ezt követőleg ifj. Eszterházy László gróf úr 1925. évi július hó 20-án írásban megtette ajánlatát, határozottan kijelentve, hogy a birtoktestnek minden katasztrális holdjáért mint évi haszonbért 140 kilogramm fejérmegyei 76 kilogrammos szokványbúzát ajánl meg, hajlandó továbbá viselni a földadót összes járulékaival együtt, továbbá az esetben, ha a haszonbérlet harminc évre köttetnék meg, hajlandó ötven darab számosállatra istállót, ugyanennyi állatra takarmányozót, négy cselédre lakást, ezekhez ólakat, továbbá egy darab kutat, egy darab betonhídat a patakon át, s a terep- és vízviszonyokhoz képest egy-két halastavat a rétterület körülbelül 25 katasztrális holdján saját költségén létesíteni, amelyek a haszonbérlet leteltével megtérítés nélkül mennének át a bérbeadó egyházkerület tulajdonába, s egyben kijelentette azt is, hogy amennyiben az egyházkerület birtoka az Országos Földbirtokrendező Bíróság újabbi ítélete folytán további, de a már megkapott birtoktesttel összefüggő ingatlannal nagyobbodnék, hajlandó ezt a többletbirtokot is harminc évre s ugyanazon bérösszegért bérbevenni, s amennyiben ezen újabbi területen is létesíthetők lennének halastavak, késznek nyilatkozott ezeket is azonos feltételek mellett létesíteni. Ezen ajánlatot úgy én, valamint kerületünk ügyésze nemcsak elfogadhatónak, de egyházkerületünkre nézve nagyon előnyösnek találtuk, s ahhoz a főtiszt, és mélt. Püspök úr hallgatólagosan hozzájárult, mert ifj. gróf Eszterházy László úr írásbeli ajánlatának beérkeztekor az ellen semmi kifogást nem tett, nevezetesen pedig a felajánlott bérösszeget nem keveselte.