Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1918. Rendkívüli közgyűlés
1918. május
hivatalos működésének minden egyes tényével, de különösen akkor bizonyította be, midőn értékes alapitványait létesité, midőn végrendeletét megalkotá. Az a nemes áldozatkészség, mely az ő végső akaratában megnyilatkozik, a rokoni szeretetnek és az egyházhoz való ragaszkodásnak békés párhuzama. Világos élőképben azt mutatja be minékünk az elhunyt áldozatkész vezér nemes egyénisége, hogy a ki átérzi a Krisztusban lett váltságnak mindeneket felülmúló értékét; akit ez az érzés az egyháznak szolgálatában s általában kötelességeinek hű teljesítésében mindig bensőbb és bensőbb életközösségbe juttat Istenével s Megváltójával: annak szivét az Úrnak lelke megtisztítja bűneitől, lelkét megnemesiti, akaratát a jónak követésében megacélozza, szóval igazzá teszi. Igazzá tette az Úrnak lelke megdicsőült kerületi felügyelőnket, Beniczky Árpádot is. Gondoljunk áldással mindenkor az ő nemes egyéniségére, mert az igaznak emlékezete áldott! II. A hívő keresztyén szivének minden vágyakozásával, lelkének hálás érzelmeivel egyaránt az égre függeszti tekintetét, érzi, hogy ha a lélek kész is a jóra, a test sokszor erötelen annak véghezvitelére; tudja, hogy minden jó adomány és tökéletes ajándék fölülről száll alá a világosságnak Atyjától. Azért ha fáradságát siker koronázza, ha áldás van munkáján, nem dicsekszik érdemeivel, hanem alázatosan beismeri: Isten kegyelme által vagyok, ami vagyok! Ez a keresztyén meggyőződés töltötte el megdicsőült kerületi felügyelőnknek lelkét is. Hiven munkálkodott s ha sikerekre tekinthetett vissza, elhárította magától az érdemet, az elismerést. Ha dicsekedett, csak