Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1904

1904. augusztus

155 11. §. Bármely tárgy érdeméhez első sorban az előadó vagy indítványozó szól. azután egyszer minden tag szólhat. — Zárszó csak az előadót vagy indítványozót s azután az ellenindítványt tevőt illeti meg. — A felszólalás a jelentkezés sorrendjében történik. 12. §. Szót kérhetnek bármikor, a kik az ügyrendre hivatkoznak, személyes támadásra akarnak felelni, vagy félreértett szavaikat akarják magyarázni. 13. §. A szólót beszédében zavarni nem szabad. Egyedül az elnökségnek van joga a szólót beszédében megszakítani és őt a tárgytól való eltérés, vagy általában a tanácskozás szabályainak meg nem tartása esetében figyelmeztetni. A ki kétszeri figyelmeztetés után ugyanazon hibába esik, attól az elnökség megvonja a szót. A ki megbotránkoztató kifejezéseket használ, azt az elnökség rendre utasítja, ismételt esetben pedig a szót tőle megvonja. 14. §. A számvevőszék szükség esetén szavazással állapítja meg határozatát. A tárgy érdemében első sorban mindig azon javaslat, módosítás vagy indítvány felett történik a szavazás, mely által a legtöbb indítvány vagy módosítás esik el. Szavazás előtt a kérdések sorrendjéhez és azok miként való feltevéséhez mindenkinek joga van egyszer hozzá szólani és szükség esetén ily kérdésben az ülés többsége határoz. Szavazás közben beszédet tartani vagy a szavazatot indokolni nem szabad. 15. §. Felfolyamodványok ügyében a számvevőszék határozata mindig szavazással történik. Ez utóbbi esetben jogerős határozat hozatalára — az elnökségen kívül — három tagnak jelenléte szükséges. 16. §. Felülvizsgálati, véleményező és szavazati jogot nem gyakorolhat, esetleg a tárgyaláson sem lehet jelen, s a felfolyamodványok feletti határozat hozatalhoz szükséges három tag közé sem számítható azon számvevőszéki tag, ki a felülvizsgálandó, véleményezendő vagy szavazás alá bocsátandó ügyben személyesen, hivatalos állásánál, vagy oly hivatalos ténykedésénél fogva van érdekelve, mely az ügy fejlődésére befolyást gyakorolt. 17. §. A számvevőszék, minden intézkedéseért felelős levén, akár csak egy tagjának kívánságára is köteles az elnökség a névszerinti szavazást elrendelni s jegyzőkönyvbe foglaltatni, kik szavaztak a napirendre tűzött kérdés mellett kik ellene? de csak az esetben, ha a szavazás utján megállapítandó határozat a vagyoni felelősség kötelezettségét róhatná a tagokra. A hozott határozat következményeiért csak azok vonhatók felelősségre, kiknek szavazatával az létre jött. 18. §. Az elnökség rendesen nem szavaz, szavazat-egyenlőség esetén azonban az ő szava dönt. Ha az elnökség szavazata is megoszlik, azon feltett kérdés válik határozattá, melyhez az ügy tárgyalását vezető elnökségi tag járult szavazatával. Az elnökség a szavazás eredményéhez képest hirdeti ki a határozatot. 19. §. Az egyházkerületi számvevőszék ülései nyilvánosak; szükség esetén az elnökség a hallgatóságot figyelmeztetni vagy rendre inteni, esetleg a hallgatóság eltávolítását elrendelni jogosítva van. A mennyiben azonban valamely tárgyalás alá vett ügy érdekében egy vagy több számvevőszéki tag a zárt ülést kéri; úgy azt az elnökség elrendeli, a midőn is a felett dönt, hogy az előadottak alapján van-e ok a szóban forgó ügy zárt ülésen tárgyalására s az eredmény kihirdetésére. 20. §. Az egyházkerületi számvevőszék tárgyalásairól két példányban rendes jegyzőkönyvet, felülvizsgálatai eredményeiről pedig megfelelő beosztással ellátott rendszeres nyilvántartást vezet, melyek egyike évenként tudomásvétel esetleg intézkedés (lásd 5. §. f), g), h) pontjait) végett a püspöki hivatal utján az egyházkerületi közgyűlés elé terjesztendő (E. A. 296. §.), másika pedig a határozatok s tett intézkedések végrehajtásának ellenőrzése, — a nyilvántar-