Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1898. szeptember

135 Ha valaki egy beszédben kétszeri figyelmeztetés daczára ismétli ugyanazt a hibát, attól az elnökség a szót megvonhatja. Ha pedig valaki a gyűlés méltóságával össze nem egyeztethető kifejezést használ, azt az elnökség rendreutasítja s tőle ismétlés esetén a szót megvonja. 11. §. A tanácskozás befejezése után az elnökség teszi fel a kérdést szavazásra. A kérdést mindig úgy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel vagy nemmel szavazhasson. Szavazás alá mindenekelőtt a napirendretérést követelő indítvány, azután a határozat elnapolását czélzó indítvány bocsátandó. A tárgy érdemében, ha bizottsági javaslat van, e felett, különben pedig az önállóan tett indítvány felett történik a szavazás, azután a felett az indítvány vagy módosítás felett, mely által legtöbb indítvány vagy módosítás esik el. Ha valamely összeg megszavazásáról van szó, első sorban a legnagyobb összeg bocsátandó szavazás alá, s azután lemenő sorban mindig a legközelebb álló összeg. Szavazás előtt a kérdések sorrendjéhez és a kérdéseknek miként leendő feltevéséhez mindenkinek joga van egyszer hozzá szólani és szükség esetében ily kérdésben a gyűlés többsége határoz. Szavazás közben beszédet tartani, vagy a szavazatot indokolni nem szabad. Az elnökség a szavazás eredményéhez képest hirdeti ki a határozatot. 12. §. Oly kérdések tárgyalása után, melyekre nézve fejenkint történhetik a szavazás (zs. t. 115. §.), a határozat rendszerint a felszólalók többségének véleménye szerint mondatik ki. Ha azonban az elnökség bármelyik tagja, vagy a közgyűlésnek öt tagja kívánja, szavazásnak van helye. A szavazás név szerint történik és pedig akként, hogy a jegyzői kar egyik tagja a szavazásra első sorban azokat hívja fel neveiknél fogva, kik hivatalból, azután azokat, kik választás alapján tagjai a közgyűlésnek, végül azokat, kik helyettesítési joguknál fogva lépnek a távollevő tagok helyébe. A névszerinti szavazásnál a határozathozatalhoz a szavazók általános többsége kívántatik. A szavazatok egyenlő megoszlása esetén az elnökség szavazata dönt. Ha azonban az elnökök szavazata is megoszlik, az indítvány elejtettnek tekintendő. 13. §. Oly kérdésekben, melyekben egyházmegyénként történik a szavazás, a szavazatok írásban nyújtandók be. A mennyiben az egyházmegye szavazata nem alapul egyházmegyei közgyűlési határozaton, minden egyházmegye jelenlevő és szavazatra jogosult tagjai maguk között szavaznak a kérdés felett, s a többség határozata tekintetik az egyházmegye szavazatának. Ha bármely egyházmegye tagjai közül, a maguk között megejtett szava-