Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1898. szeptember

136 zásnál, ugyanannyi szavaz az indítvány mellett, mint ellene; ennek az egyházmegyének szavazata számításba nem vétetik. 14. §. Választás vagy közfelkiáltással, vagy titkos szavazás útján történhetik. Közfelkiáltással csak akkor ejthető meg a választás, ha senki sem kívánja a titkos szavazást. A titkos szavazás választó lapok beadása útján történik s szavazati lapját minden tag — a 12. §-ban megállapított sorrendben történő felhívásra — csak személyesen adhatja be. A tisztviselők általános szótöbbséggel választatnak. Ha az általános szótöbbséget a jelöltek egyike sem nyerte el, az a két jelölt, a ki az első szavazásnál legtöbb szavazatot kapott, esetleg ha többen kaptak egyenlő szavazatokat, mindezek szűkebb választás alá bocsátandók. Ha szűkebb választásnál két jelölt egyenlő szavazatot nyer, azok között sorshúzás dönt. Bizottsági tagok viszonylagos szótöbbséggel választatnak. Ha ily tagok választásánál többen kapnak egyenlő szavazatot és a megválasztandók számánál fogva a bizottságnak mindannyian tagjai nem lehetnek, ezek között sorshúzás dönt. 15. §. A kerületi közgyűlés tanácskozási, jegyzőkönyvi és ügykezelési nyelve a magyar. A határozatokról mindazok, kik valamely megbízatásban részesülnek, rendszerint haladéktalanul jegyzőkönyvi kivonaton értesítendők. A jegyzőkönyvi kivonatokat a jegyzői pecsét alatt a főjegyző állítja ki. 16. §. A jegyzőkönyv öt eredeti példányban állítandó ki. Az eredeti példányokat aláírja az elnökség s a jegyzői kar. A jegyzőkönyv öt eredeti példánya közül kettő bemutatandó a vallás- és közokt. m. kir. miniszternek, egy a kerületi felügyelő s egy a püspök őrizete alatt áll, egy pedig a kerületi levéltárba helyezendő. 17. §. A közgyűlés a zsinati törvényben meghatározott állandó bizottságokon kívül választ jogügyi bizottságot, a szükséghez képest egyes fontosabb tárgyak előkészítésére külön bizottságokat, vagy nagyobb választásoknál, szavazatszedő bizottságot. 18. §. A jogügyi bizottság feladata: a kerületi közgyűléshez felterjesztett felebbezések és közigazgatási kérelmek, valamint a közgyűlés által hozzá utasított kérdések tárgyában véleményes javaslatot tenni. Áll a világi és egyházi elnökből, három világi és három egyházi tagból, kiket a közgyűlés egy évi tartamra választ; azonkívül hivatalból tagja az ügyész. Az egyházmegyék tartoznak a hozzájuk beérkező s a kerületi közgyűléshez intézett felebbezéseket s kérelmeket a kerületi elnökséghez haladéktalanul felterjeszteni, hogy az elnökség az ügyiratokat minél előbb a jogügyi bizottsághoz juttathassa. A jogügyi bizottság a véleményezés végett hozzá utalt ügyekre vonatkozó felvilágosításokat és kiegészítő iratokat, saját hatáskörében közvetlenül szerzi be a felterjesztő hatóságoktól.