Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1896. szeptember

113 felügyelőinek és igazgatóinak személyében előforduló minden változást a püspökkel azonnal közölni. 5. §. A közgyűlést megelőző napon az összehívó levélben meghatározott órában értekezlet tartandó, melyen a napirend fontosabb tárgyai éz az önálló indítványok bejelentetnek s röviden megismertetnek, a nélkül azonban, hogy az értékezlet azok felett határozna. 6. §. A kerületi közgyűlés választott tagjai tartoznak megbízó levelüket vagy igazolványukat a közgyűlést megelőző értekezleten vagy a közgyűlés megnyitása előtt a jegyzői karnak átadni. A jegyzői kar a kerületi közgyűlés jogosult tagjainak jegyzékét összeállítja s a közgyűlésnek az ülés elején bemutatja; egyúttal jelentést tesz arról, hogy a választott tagok igazoló okmányai rendben vannak-e ? Ha valamely igazoló okmányra nézve aggály merül fel, az illető tag igazolása felett a közgyűlés — a jegyzői kar előterjesztése és esetleg az illetékes egyházmegyei elnökség felvilágosítása után — minden vita kizárása mellett határoz. 7. §. Az elnökség gondoskodik a tárgyalandó kérdések kellő előkészítéséről, felszereléséről és rendes előadóiról, megnyitja és bezárja az üléseket, vezeti az ülés folyamán az ügyrend értelmében a tanácskozást, teszi fel a szavazásra a kérdést és mondja ki a határozatot. Az elnökség őrködik a csend, rend és a tanácskozási szabályok megtartása felett. Ebből kifolyólag a tanácskozási rend érdekében bármikor szólhat; a csend és rend fentartására, úgy a gyűlés tagjait, mint a hallgatóságot figyelmeztetheti vagy rendre intheti, sőt ha a rend és csend — figyelmeztetései és rendreutasításai daczára — sem állana helyre, az ülést felfüggesztheti, esetleg bezárhatja; a hallgatóság eltávolítását pedig szükség esetén elrendelheti. 8. §. Minden közgyűlési tagnak joga van indítványokat tenni. Önálló indítványok legkésőbben a közgyűlést megelőző napon tartott értekezleten jelentendők be s a közgyűlésen rendszerint szóval terjeszthetők elő; az elnökség kivánatára azonban, az indítványozó tartozik úgy önálló indítványát, valamint a napirendben levő tárgyra nézve tett módosító indítványát írásbelileg benyújtani. A közgyűlés a kellő időben benyújtott önálló vagy napirenden levő tárgyra vonatkozó indítványok felett rendszerint határoz; joga van azonban bármely indítványt véleményes javaslat végett a bizottsághoz utasítani, s ily esetben a javaslat előterjesztésének idejét meghatározni. 9. §. Bármely tárgy érdeméhez első sorban az előadó vagy indítványozó szól, azután egyszer minden közgyűlési tag szólhat. Zárszó csak az előadót vagy indítványozót s azután az első ellenindítványt tevőt illeti meg. Ha valaki indítványát visszavonja, de a közgyűlés más tagja azt magáévá teszi, az utóbbi az indítványozó jogaiba lép. A felszólalás a jelentkezés sorrendjében és lehetőleg akként történik, hogy az indítvány mellett és ellen felszólalók felváltva következzenek. A felszólalásra jelentkezőket a jegyzői karnak az elnökség által esetrőlesetre kijelölt tagja jegyzi fel és hívja fel. Bármikor szót kérhetnek azok, kik személyes kérdésben, félreértett szavaik helyreigazítása végett, a napirendhez, vagy az ügyrendhez, kívánnak szólni. 10. §. A szólót beszédében megzavarni nem szabad. Egyedül az elnökségnek van joga a szóló beszédét megszakítani s a szólót a tárgytól eltérés, vagy a tanácskozás szabályainak meg nem tartása miatt figyelmeztetni. Ha valaki egy beszédben kétszeri figyelmeztetés daczára ismétli ugyanazt a hibát, attól az elnökség a szót megvonhatja. Ha pedig valaki a gyűlés méltóságával össze nem egyeztethető kifejezést használ, azt az elnökség rendreutasítja s tőle ismétlés esetén a szót megvonja. 8