Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1896. szeptember

114 % T c- i j r « « •• 1 • » í "vf uf 50.1 11. §• A tanácskozás befejezésé után az elnökség teszi fel a kérdést szavazásra. •:.: . • A kérdést mindig ugy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel vagy. nemmel szavazhasson. ' Szavazás alá mindenekelőtt a napirendretérést követelő indítvány, azután a határozat elnapolását czélzó indítvány bocsátandó. A tárgy érdemében, ha bizottsági javaslat van, e felett, különben pedig az önállóan telt indítvány felett történik a szavazás; azután a felett az Indítvány vagy módosítás felett, mely által legtöbb indítvány vagy módosítás esik cl. Ha valamely összeg megszavazásáról van szó, első sorban a legnagyobb, összeg bocsátandó szavazás alá, s azután lemenő sorban mindig a legközelebb álló összeg. . * ' ' Szavazás előtt a kérdések sorrendjéhez és a kérdéseknek miként leepdő feltevéséhez mindenkinek joga van egyszer hozzá szólani és szükség esetében ily kérdésben a gyűlés többsége határoz. Szavazás közben beszédet tartani, vagy a szavazatot indokolni nem szabad. Az elnökség a szávazás eredményéhez képest hirdeti ki a határozatot. 12. §. Oly kérdések tárgyalása után, melyekre nézve fejenként történhetik

: a szavazás (zs. t. 115. §), a határozat rendszerint a felszólalók többségé pék

: véleménye szerint mondatik ki. Ha azonban az elnökség bármelyik tagja?, vágy' a közgyűlésnek öt tagja kívánja, szavazásnak van helye. A szavazás név szerint történik és pedig akként, hogy a jegyzői kar egyik tagja a szavazásra első sorban azokat hívja fel neveiknél fogva.' kik hivatalból, azután azokat, kik választás alapján tagjai a közgyűlésnek, végül azokat, kik helyettesítési joguknál fogva lépnek a távollevő tagok helyébe. A névszerinti szavazásnál a határozathozatalhoz a szavazók általános többsége kívántatik. A szavazatok egyenlő megoszlása esetén az elnökség szavazata dönt. Ha azonban az elnökök szavazata is megoszlik, az indítvány elejtettnek tekintendő. 13. Oly kérdésekben, melyekben egyházmegyénként történik a szavazás, a szavazatok írásban nyújtandók be. A mennyiben az egyházmegye szavazata nem alapul egyházmegyei közgyűlési határozaton, minden egyházmegye jelen levő és szavazatra jogosult tagjai magok között szavaznak a kérdés felett, s a többség határozata tekintetik az egyházmegye szavazatának. Ha bármely egyházmegye tagjai közül, a magok között megejtett szavazásnál, ugyanannyi szavaz az indítvány mellett, mint' ellene, ennek az egyházmegyének szavazata számításba nem vétetik. 14. §. Választás vagy közfelkiáltással, vagy titkos szavazás utján történhetik. Közfelkiáltással csak akkor ejthető meg a választás, ha senki sem kívánja a titkos szavazást. A titkos szavazás választó lapok beadása utján történik s szavazati-lapját' minden tag — a 12. §-ban megállapított sorrendben történő felhívásra —- csak személyesen adhatja be. A tisztviselők általános szótöbbséggel választatnak. Ha az általános szótöbbséget a jelöltek egyike sem nyerte el, az a két jelölt, a ki az első szava-' zásnál legtöbb szavazatot kapott, esetleg ha többen kaptak egyenlő szavazatokat, mindezek szűkebb választás alá bocsátandók. Ha szűkebb választásnál két jelölt' egyenlő szavazatot nyer, azok között sorshúzás dönt. Bizottsági tagok viszonylagos szótöbbséggel választatnak. Ha ily tagok választásánál többen kapnak egyenlő szavazatot és a megválasztandók számánál

1 fogva a bizottságnak mindannyian tagjai nem lehetnek, ezek között sorhúzás dönt/ 15. §. A kerületi közgyűlés tanácskozási, jegyzőkönyvi és ügykezelési nyelve a magyar. .

; Á határozatokról mindazok, kik valamely megbízatásban részesülnek, rendszerint. haladéktalanul jegyzőkönyvi kivonaton értesítendők. A jegyzőkönyvi kivonatokat a jegyzői pecsét alatt a főjegyző állítja ki.