Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1891–1895

1895. augusztus

•6 5. Korcsek Zsigmond úr pedig mint a tanügyi bizottság jegyzője működött: a közgyűlés számukra a jegyzői tiszteletdíjat a múltra nézve is kiutalja. 5. Olvastatott főtiszt, püspök úr következő nagy érdekű jelentése: Főtisztei etil egyházkerületi gyűlés! »A mi segítségünk volt az Úrnak nevében, ki teremtette a menynyet és a földet.« Ezen verssel végzi a zsoltáríró a 124. zsoltárt, ezen verssel kezdi a keresztyén gyülekezet a könyörgést az Urnák házában. Mi is ezen közigazgatási év végén és ezen kerületi gyűlés kezdetén tegyük e hitvallást, hogy a mi segedelmünk volt az Úrtól, a midőn az újból alakított dunáninneni egyházkerület első évében ültünk egyházaink kormányzatának evező rúdjánál. Nincs tagadás benne, hogy egyházkerületünk uj hajója, a mint a megáradt vizekre bocsáttatott, még mindig azokon van: három esperességünk távol van még, várakozólag a parton áll, mindnyájan egy akarattal még nem vagyunk itt együtt. De mindamellett hálaadással az Istenhez elmondhatjuk a zsoltáríróval, hogy az Úr mi mellettünk volt s a vizek el nem borítottak minket, a megáradott vizek nem mentek át a mi lelkűnkön. Először is azért nem, mert a régi kerületnek nálunk maradt fele része és a két testvéregyházkerületből hozzánk jött testvérek azon egységben, a melyet testvérileg kötöttek a deczember-havi alakuló gyűlésen, mint egy test állanak és a kerület átalakítása nehéz munkáján híven dolgoznak. Sőt én, a ki a törvény értelmében a közigazgatást vezetni hivatva vagyok, azon értelemben is hálaadással jelzem, hogy a mi segítségünk volt az Úr, amennyiben a parton és nem a hajón álló esperességekben is a folyó ügyek javarészében kötelességemet végezhettem. Hála az égnek, a szakadás nem állt be. Személyemről pedig nem szólok, nem nyitom meg számat ott, a hol engem háborgattak, ellenem támadtak: itt sem ment át azonban a patak az én lelkemen. A békességes tűrésre szükségünk van, és a szeretet soha el nem fogy. Mindattól el is tekintve, jelentésem maga magában is ez idő szerint rövid lesz; először is, mert ezen közigazgatási időszak csakis nyolcz hónapig tartott, számítva a deczemberi szervezkedő gyűléstől; továbbá szerintem bajnak még nem mondható, hogy a sok már elkezdett munkával, értem a szervezkedést, főkép a szabályrendeleteket, lovábbá az uj intézmények életbe léptetését, az egyházi közalapra vonatkozó előmunkálatokat, a szórványok kimutatását, mindevvel még készek nem vagyunk; a kezdet nehézségeivel kell megbirkóznunk. Elég, hogy a munka folyik. Jelezhetem azonban, hogy nagy és jó munkát végzett ezen kerület, a midőn túlnyomó többségében részt vett a kerületi felügyelői hivatal betöltésében s kormányzatának élére állította azon nemes férfiút, Laszkáry Gyula úr ő méltóságát, kit ezen fontos egyházi hivatalába