Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1891–1895

1893. augusztus

viseltük, igen sokan közülünk elestek a kisértetés pusztáján; azon törvény alapján azonban, a melynek száz éves emlékét két év előtt ünnepeltük, megnyertük szeretett hazánkban a létjogot. De a mi ennek utána egy egész századon át következett, hasonló az Izrael biráinak korszakához, a mikor a kormányzatban és a közigazgatásban ugy intézte kiki dolgait az egyházban saját legjobb belátása szerint, a minő hatalommal és eszközökkel éppen rendelkezett. De nem vala annyi erőnk, hogy a szórványokban levő hitsorsosainkat a más vallásnak árama ellen megvédjük; s nem is létezett teljes egység köztünk, hogy egyházunk mint egy test végezze fenséges feladatát munkájának minden mezején; s nincs tagadás benne, hogy gyakran köztünk is a fajok és a testvérek közt ugyanazon hit mellett is valának tusák éppen ugy, mint Izraelben; s megtörtént, hogy itt ott nem is törődtek nagyon az apák hitével s Isten törvényével. Ily viszonyok közt égető szükség vala, hogy Istennek egész népe egybegyűljön, s valódi egysége megujittassék. Ezt akartuk elérni a zsinattal. — Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az egyházi egység nem alapszik az emberi intézményeken. hanem a hitélet közösségében, ez pedig az isteni igéből fakad. Azért az egyháznak a zsinati törvények szerinti rendezésénél szem előtt kell tartanunk, a mit a jelenkor legnagyobb lutheránus kanonistája, zsinati munkása és az egyházi törvénynek és kormányzatnak kitűnő szakembere báró Scheuerl Kristóf minden zsinati munkáról mondott: »Az egyháznak üdve nem függ annak helyes alkotmányától, de az ige és a sakrámentomok hű kiszolgáltatásától, valamint Isten lelkének s erejének bizonyságától. De kell, hogy mindez egy hű és jó egyházi hatóság által segíttessék. Abban fekszik azon kérdéseknek a fontossága, a melyek az egyházi hatóságokra vonatkoznak.« — Azért szükséges, hogy az egyháznak \ó hatósági közigazgatása legyen, de mindenek előtte legyenek az ige szolgálatában hű Sámueljei, a kik ott, a hol mindennek ékesen és jó renddel kell lenni, vezessék az Isten népét az Úrhoz, a bünbánathoz és megtéréshez. Csak akkor az uj tőrvény szerinti uj korszak áldással fog járni az egyházra; mi pedig akkor bátran mondhatjuk: »Mindeddig segítséggel volt nekünk az Ur!« ő lesz segítséggel ezután is. Ugy legyen. Ez évi munkálatunk főrésze természetesen a zsinaton vala; az én részem egész ezen kerületi gyűlésig, mert ugy akarta a zsinat, hogy a főváros esperesével, áldott munkái után kerületünkben is, a honnét került, tiszteletben álló Bachát Dániel testvérünkkel, a zsinati törvények tót nyelvű kiadásánál részt vegyek; épp ugy a mint ezen gyűlés tisztelt tagja, a szakavatott Michaelis Vilmos hasonló munka végzésére a nagyhonti főesperessel Händel Vilmossal a német szövegre nézve lett megbízva; a zsinati törvények ezen két kiadása rövid napok múlva az egyházi hatóságok és a hivők kezeihez kerül.