Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1870–1890
1890. augusztus
51 — 50. Olvastatván az 1889. évi kerületi gyűlés jegyzőkönyvének a zsinat tartására vonatkozó 39. és az ugyanazon évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 45. pontja, melynél kijelentetik, hogy kerületi gyűlésünk fentartja mult évi határozatát. Minthogy azonban időközben közöltetett az egyetemes gyűlés zsinati bizottságának előmunkálata, mely több oldalról mint olyan lett megtámadva, melynek alapján a zsinat meg nem tartható, kerületi gyülésünk főtisztelendő püspök úr elnöklete alatt Nóvák Sámuel, Leska János, Trsztyénszky Ferencz esperesek, Janoska György, Kmeti János, Krizsán János, Minich Dániel, Hollerung Károly, Bodiczky Kálmán lelkészekből, Major Pál, dr. Samarjay Károly, Dolinányi Lajos, Mudron Pál, Buzsiak János, Dula Máté felügyelőkből, Michaelis Vilmos, Csecsetka Sámuel tanárokból, Korcsek Zsigmond és Szokolik András tanitókból álló bizottságot küld ki. E bizottság a szükséges zsinati előmunkálatot kidolgozva, félév lefolyása alatt a kerületi elnökségnek benyújtja, a kerületi gyűlés pedig fenntartja magának a zsinat kérdésében való végleges határozathozatal jogát. T. 51. A mult évi kerületi gyűlés jkvének 41. pontjánál olvastatott mult évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 10. pontja, mely szerint kerületünknek 41. pontjában kifejezett azon kérelme, hogy az egyetemes gyűlés 1882. évi jegyzökönyvének 5. pontja megváltoztassék haza és egyházellenes kérelemnek mondatván ki, figyelembe nem vétetett. A kerület fájdalmának ad kifejezést a fölött, hogy az egyetemes gyűlés legtisztább s legőszintébb szándékból eredő eme kérelmének félreértésből oly magyarázatot tulajdonított, a mely a kerület érzelmei, intenciói és ténykedésének semmi tekintetben sem felel meg, ezekkel homlokegyenest ellentétben áll, a miért is az egyházkerület újból felkéri az egyetemes gyűlést ezen, — egyházalkotmányunkba oly mélyen beható kérdést a kerületnek kérelméhez képest elintézni méltóztassék. L. 52L Az 1889. évi kerületi gyűlés jegyzőkönyvének 45 pontjával kiküldött s azon kérdésre nézve: Ha éig. Initv. evang. egyházunk valamely hive lakóhelyén kivül más egyhcizközségben is birtokos tartozik-e ezen helyen is, hol azonban nem tartózkodik, egyházi adót fizetni, vagy sem ? véleményadásra felhívott bizottság beterjeszti következő indokolt véleményét: „Oly evang. hivek, kik rendes lakhelyükön kivül, más egyházközség területén is birnak vagyont s egyházi adójukat rendes lakóhelyükön fizetik nézetünk szerint csak akkor lennének kötelesek más egyházközségben egyházi adót fizetni, ha ezen község hivei saját képviseletük által már előbb 4*