Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1870–1890

1890. augusztus

— 52 — meghatározott módon az egyházi megadóztatás kulcsául az ingatlan birtok utáni megadóztatást szabályul elfogadták s ezen megadóztatási szabályok felsőbb egyházi hatóság által is helybenhagyattak, szóval, a hol ezen szokás a gyakorlat által is szentesítve lett. A mely egyházközségben az ingatlan birtokot megadóztatás kulcsául kijelölő szervezeti szabályok nem léteznek, ott a megadóztatás csakis az egyházi rendtartás 67. és 68. §-a d) pontja szerint a lakás után s a törvényesen megállapított arányban történhetik. Az egyházi rendtartás 67. §-a szerint egyháztagjának az tekintetik, a ki valamely egyházközségben legalább hat hétig letelepedve lakik. Hogy az ingatlan birtok a tagsági jogot lakás nélkül megadná, arról az egyházi rendtartásban egy szó sem fordul elő. Jogadás nélkül pedig kötelezettséget az egyház sem kivánhat. Ezen kérdés több izben megfordult a ministeriumnál egyes concrét esetekben a legeltérőbb határozatok hozattak, de elvi jelentőségű határozat a rendeletek tárában elő nem fordul, sőt nem is foidulhat, mert az egyes evang. egyházközségek autonom jogaiknál s helyi viszonyaiknál fogva megadóztatási alapúi külömbözö kulcsot alkalmazhatnak. Ingatlan birtokok távollakó birtokosai pedig, kik lakóhelyükön egyházi adót fizetnek, ha a kulcs megállapításához hozzá nem járultak, birtokukat tehermentesen vették s a felsőbb egyházi hatóság jóváhagyó határozata által birtokuk után adózni nem köteleztettek, igénybe nem vehetők. E bizottsági vélemény tárgyalás végett törvényes határozat hozhatása czéljából a kebelbeli esperességekhez leszállíttatik. T. 53. A mult évi kerületi gyűlés jegyzőkönyvének 49. és u. a. é. egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 8. pontjához, melyekkel a turóczi és nyitrai esperességek felügyelőjének kieivi útját illető kérdés ugyanazon esperességekhez utasíttatott, a turóczi esperességből jelentetett, hogy az esperességi felügyelő uron kiewi útja miatt semmiféle hibát nem talál, s épen azért vizsgálatot tartani szükségesnek nem tartja; a nyitrai esperességből, hogy esperességi felügyelőjének kiewi útjában semmiféle büntetendő cselekményt nem lát és vizsgálatot rendelni szükségtelennek találja. Tudomásul vétetik. L. 54. Főtisztelendő püspök úr jelenti, hogy báró Steiger-Münsingen Albert Lajos szeptenczujfalusi (Nyitravm.) nagybirtokos a püspöki hivatalnak egy alapítványi levelet küldött be, mely szerint ugyanazon báró úr egy 2500 frtnyi alapítványt tett, melynek kamataiból a nyitraszerdahelyi lelkész úr, Széptenczujfalu és a környékbeli községekben található evang. gyermekek vallásoktatásáért díjaztatni fog, mely czélból havonként kétszer Szeptenczujfaluba kimenni, a gyermekeket ott összegyűjteni és oktatni tartozik.