Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1870–1890
1880. szeptember
21 — összegek kizárólag a lelkészek és esperesek közreműködésével folynak be a tanítói karnak legkisebb hozzájárulása nélkül, s nyugdíjazás tekintetében a tanítókról az állam is gondoskodik a kerületi gyűlés az illetékes vallás és közoktatásügyi minisztérium jóváhagyásának reményében elhatározza, hogy a fentjegyzett összeg a kerület kebelében létező nyolcz esperességi lelkészi, s a lelkészeket nevelő pozsonyi lyceumi tanárkar nyugdíj s özvegyárva intézetei között és igy kilencz egyenlő részre felosztva az illetőknek szolgáltassék ki. ^ ^ T. LI. Az egyetemes egyház számadásainak átnézése végett jelen jegyzőkönyv XVI. pontjával kiküldött bizottság jelenti, hogy a számadásokat teljesen rendben találta és azokra semmi megjegyzése nincs. Tudomásul vétetett. T. LII. Mult évi kerületi gyűlés jegyzőkönyvének XL VI. s ugyanazon évi egyet, gyül. jegyzőkönyvének 38. pontjánál a bazini Kothmárféle intézetre vonatkozólag pozsonymegyei főesperes ur jelenti, hogy a jegyzőkönyvek hivatolt pontjaiban kimondott határozat végrehajtatott, s az intézet 1880. évi márciushó l-jével újra megnyittatott. Tudomásul vétetett. T. LIII. A mult évi kerületi gyűlés XLVII. pontjánál, mellyel a modori Kralovára vonatkozó ügy a pozsonymegyei esperességhez utasíttatott azon felhívással, hogy ez mint első fokú hatóság rövid határidő alatt összeülve, Kralova anyásitására nézve tárgyi határozatot hozzon : beterjesztetett és felolvastatott a pozsonymegyei esperesség 1879. évi november 14-ki közgyűlése jegyzőkönyvének kivonatban közlött IV. pontja, mellyel kimutattatott, hogy azon kérdésre : „Kralova anyásitása ajánlható e már most vagy sem" hét egyház „nem"-mel, öt egyház pedig „igen"-nel szavazott, minek következtében határoztatott, hogy Kralovának önállósítását még most nem ajánlhatja. Tudomásul vétetett. L. LIV. A mult évi kerületi gyűlés jkvének XL VIII. pontjánál, melyben Miklósfalva községe s 0 es. kir. fensége Albrecht főherczeg, mint a miklósfalvi róm. kath. egyházközség kegyura között folyó pernek menetéről, a mosonymegyei esperesség részéről adandó jelentés elvárása kimondatik, ugyanazon esperesség benyújtja jelentését, mely szerint Miklósfalva községe, O Fensége magas személyének érintetlenül hagyásával / ugyan azon pert a győri kir. törvényszék előtt újból folyamatba tette, perbe idézvén O Fenségének rendszerinti jogi képviselőjét. Dacára ez eljárásnak, s dacára annak, hogy a hazai törvények s törvényes gyakorlat szerint is a kegyúri kötelmek az illető birtokkal s nem a birtokos személyével ismertetnek elválaszthatlan kapcsolatban lenni, a győri kir. törvényszék a felperes községet ismét a es. kir. főudvarnagyi hivatalhoz, mint ez ügyben illetékes bírósághoz utasítja. S igy midőn a magyar kir. bíróságok Miklósfalva községét az ország határain kivül eső, a magyar alkotmany és törvény által nem ismert bírói hatósághoz utasítják s az 179 °/ 1 évi XXVI. tcz. 6. pontjának ellenére a miklósfalvai ág. hitv. evang. egyházközség hiveit, semmiféle szerződés nem létében, csakis szokásra hivatkozva a római kath. egyház és plébánia épületeinek fenntartásához járulni kényszeritik, egyházunk törvényes közjogi állásán oly sérelmet követnek el, melynek orvoslását egyházhatósági uton, a kerület illetve az egyetemes gyűlés által eszközöltetni kérik. A kerületi gyűlés e fennforgó ügyet egész hazai ev. egyházunk közjogi állására nézve fontosnak tartván, a sérelem orvoslását az egyetemes gyűlés utján is szorgalmazni kívánja; felhívja azonban a mosonyi espSrességet, hogy az egész ügyállást történelmi keletkezése — és fejlődésében magában foglaló emlékiratot szerkesszen, s azt további elintézés végett Főtisztelendő Superintendens urnák terjessze be. T. LV. A mult évi ker. gyűlés jegyzőkönyvének L. pontjához, melyben a nyitrai esperesség azon kérdésben : „be kell e az egyházi tanítói egylet alapszabályait a miniszter urnák terjeszteni?" utasítást kér; a kerületi gyűlés pedig ez ügyet megfontolás és véleményadás végett Dr. Samarjay Károly és Dr. Mudron Mihály jogi szakférfiakra bizta: beterjesztettek és olvastattak ezen vélemények, melyek közül Dr. Samarjay ur véleménye oly értelmű, hogy a tanítói egylet alapszabályai nem ugyan megerősítés, hanem csak tudomásvétel végett a miniszter urnák bemutatandók mert csak akkor jutnak érvényre ha láttamozási záradékkal el lesznek látva; Dr. Mudron ur véleménye pedig oda irányul, hogy a tanítói egylet alapszabályai a főfelügyeleti jog gyakorolhatása végett tudomásvételül benyújtandók. 6
