Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1870–1890

1880. szeptember

22 — A-'kerületi gyűlés egyrészről tanítóságának általános tanácskozásaihoz s az oktatás körében mozgó eszmecseréhez mennél szabadabb tért kívánván szerezni, más részről minden félreértés és összeütközés kikerülése végett, a nyitrai esperességnek az egyházi rendtartás határai között tanítói értekezletek behozatalát ajánlja. L. LVI. Mult évi ker. gy. jegyzőkönyve LV. pontjával kapcsolatban olvastatik a lelkészi, tanári s tanítói nyugdíj és özvegy-árva intézet alapszabálytervezetre az esperességek részéről beérkezett vélemények összesítése, esetleg kiegyenlítése végett jelen jegyzőkönyv XXV. pontjával kiküldött bizottság jelentése, melynek alapján, midőn a kerületi gyűlés Nagytiszt. Leska János urnák, mint a tárgyalás alatt levő alapszabály tervezet készítőjének, nagy szorgalommal s ügyszeretettel végzett munkájaért hálás köszönetet mond, egyszersmind Trsztyenszky Ferencz elnöklete alatt Fürst János, Harmath Károly és Pollreisz Pál tagokból álló bizottságot küld ki oly célból, hogy a jelen alapszabálytervezetet következő irányeszmék szemmeltartásával átdolgozza : a) az esperességekben fennálló ilynemű intézetek lényegileg ne szenvedjenek. b) a hozzájárulás az illetők szabad elhatározására bizassék. c) uj segélyforrások kerestessenek. d) az intézet kormányzása, minden lehető önkény kizárásával szabatosan körülirassék. T. LVII. A mult évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 39. pontjában foglalt, az egyetemes egyházi névtár szerkesztésére s elárusitására vonatkozó intézkedéshez, azon megjegyzéssel, hogy a helynevek német és szláv nyelven is kitétessenek. kerületi gyülésünk hozzájárul s kinyilatkoztatja, hogy a gyülekezetek számához mért példányokat 1 írtjával átvenni kész leend. T. LVIII. Beterjesztetik a nagyszombati egyháznak felfolyamodványa a pozsonymegyei esperességi gyűlésnek a nevezett egyház szavazatát megsemmisítő határozata ellen; miután a kerületben érvényre emelt rendtartás 19 §-ának b) pontja folytán az óvástétel tárgynélkülivé lett, a kerüteti gyűlés felette napirendre tér. T. LIX. Benyujtatnak a zágrábi és orsovai evang. gyülekezetek segélyt kérő folyamodványai, mint pártfogást szükséglők s reá kiválólag érdemesek az egyházhivek, gyülekezetek és segélyző intézetek buzgó és hathatós támogatásába melegen ajánltatnak. T. LX. A mosonyi egyházmegye esperese, egyházmegyéjének határozata folytán és nevében azon kérelemmel járul a kerületi gyűléshez, hogy az egyházi rendtartás 263. §-ában d) és e) betűk alatt jelzett ünnepek megtartása a mosonyi egyházmegye területén levő gyülekezetekben leküzdhetlen akadályokkal találkozván, intézkedés szüksége forog fenn, kimondatik, hogy a mosonyi esperességre nézve, az idézett ünnepek megtartása, az egyházi rendtartás 2. §-ának körébe tartozik s ez alapon maga az egyházmegye intézkedjék. T. LXI. Olvastatott a vallás és közoktatásügyi minisztérium 1880. évi májushó 25-én 14917 szám alatt keit átirata Nyitramegye verbóczi községi illetőségű, de Svajczban Enge városában tartózkodó ágost. hitvall. evang. Vallach Krisztinának ugyanott külföldön született Irma Krisztina gyermekének a verbóczi ág. hitv. evang. egyház anyakönyvébe való bevezettetése iránt, mely megkeresést a főtisztelendő Superintendens ur, azért nem ismert teljesíthetőnek, mivel azon ténykörülmény, hogy az emiitett gyermek megkereszteltetett volna nem igazoltatott. Helyeslő tudomásul vétetett. Mn. LXII. A jövő kerületi gyűlés tartásának helye lévén meghatározandó, a kerületi gyűlés, a kerületi elnökségnek hagyja fenn a jogot, a jövő kerületi gyűlést az egyházi rendtartás 62 §-áriak intézkedése szerint egybehívni. L. LXIII. Jelen jegyzőkönyvnek hitelesítése végett Főtisztelendő Superintendens urnák elnöklete alatt Schuh Ágost, Ritter Károly, Jeszenszky József, Richter Ede és Csecsetka Sámuel tagokból álló hitelesítő bizottság küldetik ki T. LXIY. Főtisztelendő Superintendens ur szivélyes szavakban a kerületi gyűléstől elbúcsúzván, mire viszont