Dobos János (szerk.): Egyházi Almanak az MDCCCLXII-dik évben (Pest, 1862)

70

MEGHALT TISZTVISELŐK

egymásután sülyedtek le egyházaink, iskoláink. Ez átalános földrengés alatt nem lehetett biztos állapodási hely sehol, a superintendensek és seniorok egymástól elszigetelten intézkedtek és foltozták a hogy lehetett a réseket. Túl a dunán a superintendensi felügyelet egymásután két Ízben szűnt meg Hodosi Sámuel Veszprémből lett elüzetése után huszonnégy esztendeig, s az általa meglátogatott 53 őrségi egyház', e huszonnégy év alatt felére olvadt. Ehhez hasonló sorsa volt a többi superintendentiáknak is, az 1681. és 1687. esztendei 25. és 26. törv. czikk értelmében lön a vallás gyakorlat megengedve csak az articulált helyeken, erőhatalommal vetettek el a templomok és oskolák, a lelkészek, kik a decretalis esküt letenni vonakodtak, hivatalokból elmozdittattak s.a.t.

Ez iszonyú helyhezetben tenni kellett valamit, még pedig valami rendkívülit, mi az alélni kezdő egyházba új lelket, új erőt, ha lehetséges új életet adjon, a mi benső intensiv hatásánál fogva, a külröl érkező romboló hatalomnak némileg ellentállni képes legyen. 1734-ben Bodrog-Keresztúron gyűltek össze egyházunk lelkes nagyjai és nehány lelkészei, hogy megmentsék az Urnák szőlőhegyét. Ez a gyűlés hirdetve nem volt, abban az időben nem is lehetett, de e forma hiányt bőven kipótolta az eredmény, a mennyiben ebből a gyűlésből ment négy főgondnok a négy egyházkerületbe, kik a superintendensekkel kezet fogva álljanak az egyház kormányára, és egyesített erővel buzgósággal megmentsék a mi megmenthető vala. (A patai vagy a mostani pesti egyh. kerületbe Gyürki István jött.) — Ugyancsak a bodrog-keresztúri gyűlésben kimondatott annak szükségessége, hogy valamint a superintendensek, úgy az esperesek mellé coadjutor curatorok álljanak, kik azokkal együtt elnökösködve intézzék az egyházak ügyes bajos dolgait, és tekintélyökkel eddig hiányzott súlyt fektessenek az egyházigazgatásba.

E magyar egyházias férfiaknak egyik nevezetessége, celebritása volt Ramocsai Markos Pál 1822-től fogva 1851-ig az alsó baranyai egyházmegye geniális coadjutor curátora. E geniális szó, Markosnak nem meríti ki egész mivoltát. Mi volt Markos Bács- Baranyában a világi és egyházmegyén,' mi volt a megyei és kerületi gyűléseken, mi volt társaságban, és házánál, mindazt ez egy szó, ki nem fejezheti, bár leginkább megközelíti. (Született ő 1788-dik Márt. 20. Madáron, Komárom megyében. Atyja Ramocsai Markos Péter, madari reform, lelkész, igen jeles és tudományos egyházi szónok, anyja Baranyai Erzsébet. Már három éves korában atyját elvesztvén, az egyetlen fiját rendkívül szerető édes anya gondoskodott neveléséről. Az alsóbb iskolákat R. - Komáromban végezte, innen 1804-ben Debreczenbe ment, hol 1808-ig tanulmányait ldtünö szorgalommal végezve, a következő evet mint joggyakornok Komárom-