Dombóvári Hírlap, 1922 (6. évfolyam, 1-58. szám)
1922-07-30 / 36. szám
VI» évfolyam. Dombóvár, 2922. jtilőus 30. 36. ssám. v«rr. <9 *A3»v. Előfizetési árak: egész évre i GO *— K, félévre 80*—. K, negyedévre 40 - - K. ft gyes szám ara : 4 korona; pályaudvaron 4 K. politika: és társadalmi HETILAP. Megjelenik mindé ti vasárnap. Szerkesztőség: Szeut-László-tér 18. sz. Kiadóhivatal és ngomda: Ésterh&zy-utca 17, szám Saját ház. (Telefon : 40. szám.) Milyen jóvátételt követel az antant Csonka-Magyarországtól ? A győ ők jogával é'ő aulául jóvátételt 1 ö.vele'ések.kel lépett fel a legyőzött, központi hatalmakkal széniben a velük kötött' béke- szerződések alapján. Németországgal szemben a jóvátételt követelések' azonnal a. bé keszerződos aláirasa után életbeléptek, addig Auszíííh és Csőn .ároagyarország iránt támasztott pénzbeli jóváíételi követeléseket az ánlánt fr‘;luBg.esz!e .e,. mivel a mosta- i pénzügyi vi-zonvaik között ;V- jő \ á' ételt kü lőttben sérti i étkeit volna képesót t - - íj- ■•-•iieni.- Valós, ii1 űj bogy Csőt k tmagvaro.rszág a pénzbeli jóváléteü követeléseket beláthatatlan időn belül teJje.-i'eni nem l' -z képes, az antant’, t ovy kövi-íelé-eit legalább rósz ben f’de.zp, a megmaradt erye- en erőfór- résünkből. a magyar rnezőga/d iságbó: akarja á maga köve tejé se it kielé>.-i éhi akkor.' amikor aéatjőváleteli követelésekkel .'ép•••it fel velünk szemben E őször ÍJÜ'.OOO darab é ö állal kiszolgá tolását követelte, majd, amikor bebizonyítottuk! hogy ezt a jóvá! él élt C-onfcátnagyarország leijesifeni nem ip?/. képes, a kiszolgáltatandó mennyi.-éget 28.000 darabra szAkitolta Se. Még ez a követelés i , ami pénzbeÜleg mintegy 4 mihiard korona értéket képvisel, szintén messze lulhaladja' a fizetőképességünk halárait. A kormány statisztikai adatok alapján i yekezett a jóvá (ételi bizottságot a követe’éstóc teljesitbetet- lenségéröl meggyőzői, mire a jóvátételt bizottság a kiszolgáltatandó áliatkontingénst egyelőre 4500 darabban áfiapitóita meg, aminek kiszállítását, egyes hivatalos jelentések szerint, á kormány már meg is kezdte. Ugyan hivatalos jelentés még nem jelent meg, mivel valószínűleg igy akarja a kormány elejét venni annak, hogy a jóvátétel! kiszol gátfutások kapcsán az állatárak még magasabbra emelkedjenek. Függetlenül a jóvátétel nagyságától, attól a G'On ka mag varországi ól, amelyik a békeszerződések ér; Imében területének több mint kétharmad A, állatállományának pedig közel 65 százalékát veszítette el, amihez hozzájárult még a román megszállás, amely a Duna -Tisza közének é-t Tiszántúlnak az állatállományát pusztította.fel teljesen méltánytalan és jog''1 alap. Főleg jogtalan, hogy az utódállamoknak adjunk jóvátételt, amelyek különben is milliárdo sa menő értéket rabollak el tőlünk épen é-öáHatokban ' Ezt a jóvá'éieii bizolt ág is belátta és az újabban követelt kiszolgáltatásból csak Olaszország, Görögország es Jugoszlávia részesednek. De nemc-ak jogtalanok és méliá .yta lanok a jóvá'ételi követelések, amire ellenségeink nem igen vi nnak Iekiníf'tte!, hanem közgazda.".agi'Hy is káros úgy -Csőn ka magyar- ország gazdasági talpraállítasz, mint Európa gazdasági életének kialakulása szemponíjából is, ami -pedig az án!át\‘r-a nézve ioia.y fontossággal bír. G-onkaumgyarország gazdasági t.iipr lád.itá-ára csak a megmaradt (-gyet .len egy e.röf u-r/c-unk, a magyar mezőgazda súg kepes, az állati-iszo:gált-at;isc»k pedig épen meiögazdasúgüt k löokretéei<:t céIo.-1ák. Egy gazda-ágilag erős Csonkamagyar ország Európa gazda-ági kons/oTIációj a szemoonij-iból is lemos. Fömg fontos egv mezőgazdaságilag term- lő képes Csonkarna- gyaror-zag Ausztriára né-zve, mivel Ausztria , minden áníániknlc-tön dacára a magyar rne zöge.'/da-.ági lern ión vek nélkül nem Képes élni; hogy ez mennyire va-o, fényeden be igazolódott akkor, amikor a magyar kor-' mány az állati-ivi lelt a jóval ételi kővel elések hatása alatt, beszüntette. Becs teljesen hús nélkül maradt és maga Ausztria fordult az antanthoz, hogy a magyar jóvátételi követeléseket függessze fel. Európa gazdasági krízissel küzd és ez a krízis rövidesen a győzőkre veszélyesebbé vábk, mint a legyőzőitekre, mivel a magas valutadifferenciák következtében áruikat elhelyezni sehol sem tudják, ez pedig előbb- utóbb a termelés teljes csődjéhez vezet náluk. A várva.várt gazdasági béke Európában addig nem valósulhat meg, amig a termelést akadályozó bizonytaianságn:, u legyőzött államok iránt támasztó.t teije.-m beleih n jóvátételi-követeléseket a gazd sági együttműködés szükségességét beismerő józan belátás meg nem I szünteti. Polgár Lajos. 1 | Az iparosság társasköre. Hogy lapunk mindenkor szivén viselte j az iparosság érdekeié, azt hangsúlyoznunk j nem szükséges. Nem Szükséges, mert végig I kell csak lapozni régebbi évfolyamainkat és ! azok szépen (eltüntetik azokat a cikkeket, j melyeket az iparosság érdekében irtunk. Jelen alkalommai szintén egy kiválóan fon- I tosságu iparosüggyel kívánunk foglalkozni j es elmondani erről az ügyről néhány olyan gondolatot, mely mindenesetre fontossággal bir Dombóvár iparo-ainak jövő óié téré. Mi marról lesz szó, mint az iparos társaskörről. melyet eddig is igyekeztek mérv :ló-i- tat.-i, de sikertelenül. Ennek oka e;őre is megmondjuk ő_ nem az eszme életrevalót- I lansága, hanem a kiviteli eszközök elégtelen i ' ' . és helytelen volta. Tudjuk jól a magyar történelemről, hogy a ztseniá ’s Sz chenyi István, ki minden magyar idők egyik legnagyobb politikusa, a főpemességet úgy szoktatta Pestre, hogy társaskört a'uprtóit számára, hol go n dől a - ! iái kát kicserélhessék, együtt beszéljék meg i az or.-zág ügy-it minden kötöttségtől és formaságtól menten. Mert a társaskör teljesen más hely, mintha például egyik vagy másik I n iuesnél jöttek volna ő sze ugyanezt a ■ beszélgetést folytatni. Olt mindenesetre tiszteletben kellett volna a házigazda vélerné- i nyét tartani ás egyébb udvariassági formu- í Iáa af sem lehetett volna le 'etni, mi például társaskörben nem szükséges, mert ott mindenki gazda és mindenki vendég egy sze- ; mélyben. Széchenyi hatalmas gondolatának j életrevalóságát megmutatta a közeli jövő. i A pesti társaskör mintájára szerte az országban alakulnak a körök, kaszinók, hol j megbeszélték az ország ügyeit, de megbe- ; szelték szükebb pátriájuk ügyeit is az em- j berek. Ez igen sok tervet valósított tetté, | ami talán másként sohasem vált volna va- | lósággá, henem amint megszületett volt egyik ember agyában, úgy elpusztult volna és senki sem birt volna tudomással róla. Manapság az (‘gesz országban vannak társaskörök igen szép számmal. Működésük nagyon észrevehető. Különösen nagy jeíenNyári uerófény. Szt. Margit-sziget, 1922. VIJ/17I. A szigeten most kevesen járnak, az égbolt nagyon beborult ; koronként a kósza szél rejtett odújából nagymérgesen előrohan, végigszalad a bokrok tetején, megmozgatja a faóriások terebélyes lombkoronáját ; ze nél, muzsikál a levegőben, meg a villany- drótok ki feszit et t acéiidegein. Idegesíti az embert, mert belesi\it a fülébe; oda hozza az orra ,al,á a gyárak, hajók füstjét. Néhány szem esőcseppet is kifacsar valahonnét, azt a szemünk közé vágja. De már el is tűnt, nincs szél, más tójukra rohant bolondos szekerével, hogy most ott bosszantson másokat Ki is bújik hamar a felhők mögül a napfény, de azért bányadt erővel, mert a bolondos, fütyülős szél ismét közeledik. Mintha április volna A Margit-hidon olyan szélroham fog el, hogy a korlátba kell kapaszkodnom. Ahogy a szigetre érek, öröm lesz úrrá fölöttem, hogy néhány órára az őrült pesti zsivajtól megszabadultam. Elmaradnak möI göiteiri a zörgő, nehéz szekerek, a csilingelő | villamos kocsik s a maguk után bűzös fel j hőt eresztő büszke, gőgös gépkocsik. Tül- 1 kölesük, sípolásuk még messze kisér, de a pokoli zsivajt csakhamar elnyomja a sziget nyitott terraszán csionadraítázó katonabanda vidám muzsikája Egy csomó kislány és kisfia, néhány dada ; ez az egész közönségé a katonazenének, de azért jelkes örömmel tapsolnak, amikor a karmester leteszi a kezéből a dirigáló pálcát. Most nem érdekel a zene. Észrevettem magamon, már a sziget földjére való lépésem első pillanatában, hogy valami kesernyés. valami szomorú, valami lehangoló érzés sűrű, sötét lombja kezd terülni fölém. Valami lemondás-fele, olyan, amelyet azért az ember szívesen fogad, szívesen lát, eszébe se jutna elhessegetni, sőt marasztal. Olyan valami szomorúság-fele, ami fáj is; pesszimizmus, amely sok igazságánál fogva, kísérőül baráttá szegődik. Ahogy a szigetre léptem, már az első pillanatban éreztem, hogy történelmi nevezetességű helyen járok, a nemes, a legnemesebb patináju kor föld jén, ahol valamikor még magyar volt a magyar ; nagyszivü, melegérzésü uralkodók jártak-keltek árnyékos utain, amikor még a I pénz nem volt cél, mint ma, hanem csak I eszköz. Az emberi közösség dolgait ma i kontárok intézik. Nem nagyon érdemes ezen hosszasan elspekulálni. Van az egyéni életben sokkal több olyan motívum, amely az emberi fantáziát ma foglalkoztatja, inkább, mint a közösség dolgai. Ma sokkal jobban előtérbe tolakodott — kéretlenül és hívatlanul — az egoizmus, mint bármely más régi korokban. A világ oiyan önző, hogy okosabb előle menekülni, mint megalkudni akarni vele. Körülöttem mindenfelé buja zöld az egész sziget. Hosszú gesztenyefás allén lépegetek gondolatokba méiyedve ; néha fe- lémcsiiian a csöndesen, hangtalanul hömpölygő öreg Duna. Hatalmas gesztenyefák, ilyenek másutt talán nincsenek is. Oldalt platán-óriások, alattuk tuja-bokrok, odébb fűzfák, leboruló lombokkal ; égerfacsoport egy nagy-nagy zöld mező közepén; egy másik csoportban pedig fnhérhéju nyírfák. Nagy csoport, lepkeszárny-termésű jávor ; aztán kőris, juhar, szil, gyertyán, bükk, cser és tölgy. Tölgyfák. Nagy csoportban, méla elmélyedéssel, komor fönséggel, ünne- pies ihletődéssel, őrködve állanak egy nagy magyar elmélyedő, mesemondó szobra fölött.
