Dombóvári Hírlap, 1922 (6. évfolyam, 1-58. szám)
1922-11-19 / 52. szám
Ml. évfolyam. Dombóvár. 1922. november 19. cn ülőfizetési árak: egész évre 300-— K, félévre 150*— K, negyedévre 75’— K. Egyes szám ára: 10 korona; pályaudvaron 10 K. POLITIKÁK ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Szent.-Lászió-tér 18. sz. Kiadóhivatal és nyomda: Esterházv-utca 17. szám. Saját ház. (Telefon : 10. szám.) Veszély fenyegeti a dombóvári gimnázium fennmaradását. Amiről csak a beavatottak tudtak, hogy Dombóvárt a tanulmányi alapok felügyelőbizottságának augusztusi határozata meg akarta fosztani virágzó intézetétől, ez a szomorú határozat most a nagyközönség elé került, mindnyájunkat megdöbbentő tényével, a szerda délutáni értekezleten. — Dombóvár közönsége mintha csak megérezte volna ezt a fenyegető veszélyt, oly egyöntetűen, egy akarattal szállt síkra főgimnáziuma érdekében. Öröm volt látni, hogy Dombóvár társadalma szívén viseli egyetlen kultúrintézményének sorsat s minden erejet összeszedi, hogy az intézet elvesztésével, ez a rohamosan fejlődő város vissza ne sű- lyedjen a falu nívójára. Nekünk az a meggyőződésünk az értekezlet után, hogy még azok is, kik talán ezideig nem a legteljesebb szimpátiával kezelték főgimnáziumunk ügyét, a felsorakoztatott érvek súlya alatt lelkes barátjai lettek kulturintézetünknek. Azok pedig, akik eddig is mindent elhárító harcosai voltak főgimnáziumunknak, ezután még lelkesebb, még nagyobb áldozatot hozó munkásai lesznek Dombóvár szemefenyének, a főgimnáziumnak. De még mást is dokumentál a szerda délutáni népes értekez'et. Dokumentálja azt az erőt, amely a veszély idején összehozta Dombóvár különböző társadalmi rétegeit. Láttuk, hogy az intelligencia, a vasu- tasság nagy tömege, a polgárság — testvérré lett a főgimnázium fölött tornyosuló veszélyek elhárításában. Ennek a találkozásnak akkora erőt tulajdonítunk, hogy le kell előtte omlani minden akadálynak s ezzel az erővel szemben a vármegye, a tanulmányi alapok felügyelő bizottsága, a kultuszminiszter, maga a kormány sem szállhat sikra, hanem ellenkezőleg — mi bízunk, hogy a legmesszebbmenő támogatással honorálja Dombóvár közönségének ragaszkodását kulturintézetéhez. Nem vagyunk pesszimisták — hangoztatjuk mi is Varga Ferenc igazgatóval, akinek nagy érdeme, hogy a gimnáziumért egy táborba tömörült Dombóvár társadalma. Ha kell, memorandumozunk; ha kell, kilincselünk; ha kell anyagi áldozatokat is hozunk, de megfosztani nem pozáns erővel megnyilatkozó aka- engedjük a ma már tízezer lakost rata elég garancia nekünk arra, számláló Dombóvárt főgimnáziu- hogy főgimnáziumunkat veszélyez- mától. tető akadályoktól ne féltsük egyetDombóvár társadalmának im- len kultúrintézményünket. d dombóuári főgimnázium létkérdése. Népes értekezlet az építkezés ügyében. — Félre a pesszimizmussal. — Dombóvár fejlődése megköveteli a középiskolát. — Ä vasutasság a gimnáziumért. — Memorandumok. Dombóvár és vidékének vezető emberei f. hó lőre az Uránia-mozgó helyiségébe értekezletet hívtak ö^sze. Az értekezlet célja az volt, hogy a kir kát. Esterházy Miklós nádor főgimnázium fennmaradását, illetőleg építkezését megbeszéljék. Akkora volt az érdeklődés, hogy a mozi nagy helyiségét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. Dombóvár vezető emberein kívül ott láttuk a szülőket, az iskola és a tanügy őszinte barátait a társadalom minden osztályából. Az értekezletet Varga Ferenc fögimn. igazgató nyitotta meg. Felhívta a megjelenteket, hogy elnököt és jegyzőt válasszanak. Közfelkiáltással Offenmüller Zsigmon-d szt. széki tanácsos, plébánost elnöknek választotta meg, a jegyzőkönyv vezetésére pedig dr. Piukovich Sándor főgimn. tanárt kérte fel. Offenmüller Zsigmond elnöki megnyitójában rámutat az értekezlet céljára. Feltárja, hogy a 9 év óla fennálló gimnázium fennmaradása ezideig sincs biztosítva. A gimnázium nincs felépítve, mert a világháború után beálló viszonyok ezt a célt megvalósítani nem engedték. Nem ok a dombóvári főgimnázium megszüntetésére a kormány .szegénysége, mert hisz tudvalevő, hogy fő. gimnáziumunk fentartása Dombóvárnak és környékének eminens kulturérdeke. Bizo nyitja ezt, hogy a gimnázium tanulóifjúsága legnagyobbrészt Dombóvárból magából kerül ki Halálos csapás volna Dombóvár fejlődésére, ha a gimnázium megszűnne. Elnök megnyitó szavaiban kéri az értekezletet, hogy iparkodjék ügybuzgalommal oda hatni, hogy a már meglevő intézetet el ne veszítse. Varga Ferenc főgimn. igazgató ismertette részletesen az értekezlet voltaképeni célját. Beszédében rámutatott a rideg tényre, hogy a tanulmányi alapokra felügyelő bizottság ez év augusztus 29-én felterjesztéssel élt a kultuszminiszterhez, hogy főgimnáziumunkat fokozatosan fejlessze vissza és helyébe gazdasági irányú polgári iskolát te gyen. Rátér arra, milyen régi közóhaj teljesült ennek az intézetnek megnyitásával, mennyi nehézséget kellett elhárítani Hónig Jánostól egészen felsőeőri Paál Józsefig, a mig a gimnázium első osztályában megkezdődhetett az oktatás. Emlékezetünkbe hozza az akkori kormány által felajánlott feltételt, amely a községet 120,000 korona költség- hozzájáruiáson kívül a telek és az épülethez szükséges téglamennyiség megadására kötelezte. A háború miatt a gimnázium felépítése elodázódott. Súlyos érvekkel ezután rámutat arra az előnyre, mit jelent Dombóvárnak gazdasági és kereskedelmi szempontból a vidék ideözönlő diáksága s a gyermektanittatás lehetőségét elérni törekvő intelligencia ideköltözése. — Én a mi ügyünket veszve nem látom — hangsúlyozza sziklaszilárd meggyő- j ződésseh Én azt akarnám, hogy az érte- i kéziét is ennek a kérdésnek a kezeléséből tdjesen kizárná a pesszimizmust s arra az alapra helyezkednék, hogy a főgimná- . ziamot fenn fogja tartani. Mi most alkotni akarunk. A mi helyzetünk kicsiben Magyar- ország helyzete. Fogjunk és ragadjunk meg j mindent és mindenkit, hogy ezt a kérdést ; előnyünkre megoldhassuk. Hangoztatja, hogy Dombóvárnak polgári- és földmives iskolák ; mellett gimnáziumra is szüksége van, mert I ha a gimnáziumot most visszafejlesztik vagy ' megszüntetik, 20—30 esztendeig rimánkod- I hat Dombóvár társadalma, mig visszaszerez- I heti gimnáziumát. (Igaz! Úgy van !) A pol- ! gári- és földmives iskola magától fog az I ölünkbe hullani. A centrális fekvésű Dombóvár szinte | hivatva van arra, hogy egy gimnáziumnak székhelye legyen. A bonyhádi ág. ev. főgimnázium 50, a gyönki ref. főgimnázium 50, a bajai ciszt. főgimnázium 108, a szekszárdi m. kir. állami főgimnázium 65, a sárbogárdi községi gimnázium 80, a pécsi főgimnáziumok 66 km.-nyire vannak Dombóvártól. A 32 km.-nyire fekvő kaposvári m. kir. ál!, főgimnázium annyira zsúfolt, hogy elérte befogadóképességének legmagasabb határát. Lelkes bizalommal emliti, hogy a gimnáziumnak vannak nagylelkű barátai is. — Ezek közt elsőnek emliti meg gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspököt. Dr. Vass Bertalan kerületi főigazgató hivatalos látogatása alkalmával azt állapította meg, hogy Dombóvár fekvése, a tanulók nagy létszáma s az intézetben folyó eredményes tanítás azt követelné, hogyha Dombóváron nem volna gimnázium, az megnyitandó volna. Az intézetnek feltétlenül pártfogója kell, hogy legyen a fiatal herceg Esterházy Pál is, akinek atyja a gimnáziumi telket adományozta s eme család dicső ősének nevét viseli. Beszéde befejező részében indítványozza, hogy az értekezlet küldöttséget menesszen a gimnázium érdekében a kultuszminiszterhez, a tanulmányi alapok fel- ; ügyelő-bizottságához, a pécsi megyéspüspök- j hoz s ebbe az akcióba vonja be a vármegye 1 nemzetgyűlési képviselőit is. Örömmel jelenti továbbá az eddigi akc;ó eredményeképpen, hogy már Tolnavármegye nyári közgyűlése a kultuszmini-ztertől a gimnázium felépítését kérte. Az indítványt egyhangú lelkesedéssel magáévá tette az értekezlet. Illés Gyuia főjegyző az elöljáróság nevében szólal fel. Számokkal igazolja hogy a rohamosan fejlődő Dombóvárnak a főgimnáziumra föltétlenül szüksége van. Azt bizonyítja, hogy az elvesztett iskolák pótlására a dombóvári főgimnázium elsősorban