Dombóvári Hírlap, 1922 (6. évfolyam, 1-58. szám)

1922-11-19 / 52. szám

2 Gidai. 1922. november 19 van hivatva. Leszögezi, hogy nem állunk egyedül, mert mellettünk áll a vármegye vezetősége. Indítványozza, hogy a küldött­ség vezetésére kérje fel az értekezlet Tol­navármegye főispánját és Dombóvár régi támogatóját dr. Éri Márton alispánt. Indítványa elfogadása után Karkecz Lajos máv. felügyelő a vasutasság leghalha- tósabb támogatását Ígéri. Eklatánsán bebi­zonyítja, hogy a főgimnázium idegyökerez- teti a vasúti személyzetet, amelynek gyer­mekeiből a gimnázium tanulóinak 42 száza­léka rekrutálódik, tehát a kormánynak nem állhat érdekében, hogy ezt az egyetlen kul turintézményt Dombóvártól elvegye. Az értekezlet Varga Ferenc főgimn. igazgatót és ülés Gyula községi főjegyzőt kéri fel a memorandum megszerkesztésére. Ezután összeállítják a küldöttségben részt­vevők névsorát. A felszólalók között Szeitz József kurdi plébános az akciónak az egész dombóvári járásra való kiterjesztését sürgeti. Emiatt indítványozza, hogy a főszolgabíró utján a járás községeinek képviselőtestületeit ily ér­telmű határozatok hozatalára s óliísák fel. Illés főjegyző a távollevő Kenézy László főszolgabiró meghatalmazása alapián annak a legmesszebbmenő támogatásáról biztosítja az értekezletei. Az emelkedett hangulatú értekezletet Offenmüller Zsigmond zárószavai fejezték be. aki ama óhajának adott kifejezést, bár csak a dombóvári gimnázium létét egész Dombóvár és környéke becsületbeli kérdé sének tekintené. Hi Dán az iparostanoneisholáual ? Nyilatkoznak az illetékes tényezők. — 216 iparostanonc van Dombóváron. — Van-e tanerő? — Emelni kell a tanítók fizetését. — 200-250 koronát kap­nak egy egész esztendőre, heti egy óráért. — Rz Ipartestület választmá­nyának és az ipariskolai felügyelő-bizottságnak együttes ülése. Lapunk hasábjain már szóvátettük azt az áldatlan állapotot, mely az iparostanonc oktatás terén Dombóváron uralkodik. A dol­got semmi körülmények között elaludni en­gednünk nem szabad, azért felkerestük az illetékes tényezőket, hogy megkérdezzük véleményüket a helyzet mai állásáról. Lenkei Géza a jelenlegi ipariskolai igazgató az alábbiak­ban nyilatkozott: — Hogy az ipariskola még nem vette kezdetét, annak egyetlen oka az, hogy sem tanerő, sem tanterem nincs. Az állami ta- nitó-testűieí még juüus 3 án beterjesztette feltételeit a feiügyelöbizoUságnak. Átiratában a személyem ellen irányuló kívánságon kí­vül a 120 koronás havi díjazásnak legalább 1000 koronára való felemelését, kérik. Ez 14 osztályt számítva havonta 56,000 K-t, egész évben 560 K-t tenne ki. Az ipariskola felügyelő bizottsága szeptemberben ezt gyűlésén tárgyalta, a felelősséget az is­kola szüneteléséért az állami tanítótestületre hárította és beadta lemondását. Magam nem vagyok képes 14 osztály tanítását elvégezni, még ha tanterem egész napon át rendelke­zésemre állana és ha naponta 9 órát tani ta-nék is. — Kitől függ az óradijak megállapítása? — A vallás, és közoktatásügyi minisz­tériumtól. Az érvényben levő rendelet sze­rint a szakszerűen képesített tanerő 250, a nem képesített 200 K óradijat kap, de a legutóbbi (aug. 22 kelt) rendelet az óra­dijak rendezését Ígéri. Egyébként az oktatás megkezdésére minden előkészületet megtettem. Beiratko­zott még szeptember elején 216 tanuló, akiket 14 osztályban kellene tanítani. A ta­valyi tanítási eredményt megvizsgálta Huszár Zoltán iparoktatási felügyelő és a »nehéz viszonyok között végzett eredményes mun­káért, valamint az ezen viszonyok között felmutatott eredményért« elismerését fe­jezte ki. Az oktatás ügye most tehát az Ipar- testület kezébe van letéve és meg kell je­gyeznem, hogy én magam is benyújtottam lemondásomat. A tanítóság állásfoglalásáról Pártos Ferenc áll. el. népiskolai igazgató tanítót kérdez­tük meg : — Az ipariskola szünetelése igen saj­nálatos eset, amely nemcsak erkölcsi, de szellemi kárt is jelent az iparosságra nézve. Akkor, mikor a kultúra mindent legyőző fegyverével szeretünk dicsekedni, ennek a sajnálatos esetnek vagy nem leit volna sza­bad előáilani, vagy ha már keletkezett, min. den erővel a baj orvos'ására kellett volna törekedni. Az állami elemi iskola testületé ebbeli kötelezettségének is eleget tett nem is egy ízben. Csak a közelmúltra nézve nyi- latkozhatom. A megelőzőleg történtekről nyi­latkozni másoknak a feladata. Tény az, hogy a helybeli áll. tanítóság még f. évi március végén felajánlotta szolgálatát felsőbb ható­ságánál, a kir. tanfelügyelőségnél. A neve­zett hatóság le is irt az ipariskolai felügyelő- bizottsághoz még április végén, de intézke­dés, nem tudom mi okból, szeptember elejéig nem történt. Az áll. iskolai lantestület szi­vén viselvén az iparostanoneoktatás ügyét, újból a kir. lanfelügyelőséghez fordult le­szögezvén kívánságait. Ezen kívánságokat az ipariskolai felügyelőbizottsághoz is eljuttattuk. Erre választ mai napig sem kaptunk. — Mik voltak a tantestület kívánságai? Az első kívánsága, nem tagadom, az igazgató ellen irányult. Hogy miért ? Az ta­lán nem tartózik a nyilvánosság elé. Annyi azonban tény, hogy kértük, amennyiben az igazgató személye az iparosság előtt szent és séíthetetlen, minden erkölcsi felelősséget vállalja az iparos-tanonciskolai felügyelőbi­zottság. A harmadik tétel a fizetés feleme­lése volt Erre a t hiszem, elég annyit mon­danom, bogy az iparos tanonciskolái óraadók havonként 120 mondd Egyszázhoz koronát kaptak akkor, amikor máshol ugyanezért a munkáért 1000 —1200 koronát fizettek. A L20 korona értékének megábapilását a nagy közönségre bizom. — Kik vállalkoznának az iparos ta­nonciskolában való tanításra.. — Erre azt válaszolhatom, hogy az iparos-tanonciskolai tantestület bőven kike­rülne a dombóvári tanítói karbói. — Mi voina a módja az orvoslásnak. — Ezt az iparosságnak kell tudnia. Annyit mondhatok, hogy ezen áldatlan álla­potot csak eréllyel lehel megoldani. Mert vagy van szükség az iparostanonciskolára, vagy nincs. Ha van, akkor ^z iparosságnak támogatni kell a dombóvári tanítókat nemes törekvésükben bármilyen áldozat árán is; ha pedig nine-', akkor felesleges minden szósza poritás. Nem ismerek a lanilói testületben egyetlen t an férfiul se, akire az ipar iskolai kérdésben támaszra ne találnának azok, akik ezt az ügyet valóban szivükön viselik. Meg van a készség, meg van az ügyszeretet s most már a cselekvésre kerül a sor. Az iparostanoneoktatás ügyén huza vonával, le­mondással segíteni nem lehet. Itt teltre van szükség. Mi legyen az a tett? Azt mindenki tudja, aki a betegség kórokozóját ismeri. Ivanich Antal az ipartestület elnöke, a következőkben vá­zolta a helyzetet: — Bennünket, iparosokat nagyon kelle - me'.lenül érintett az ipariskola szünetelése és azért elhatároztuk, hogy a felügyelő-bi­zottsággal az Ipartestület választmánya együttes ülésen fogja tárgyalni az ügyet, jóllehet, ez nem tartozik a választmány ha­táskörébe. Tény az, hogy a felügyelő bizott­ság lemondott, azonban az ügy még — nem tudom mi okból — nem került a községi képviselőtestület elé. Amig tehát ettől a felmentést meg nem kapja, a bizottság id. Ujváry József elnökletével hivatott az in­tézkedések megtételére. Ugyancsak beadta lemondását hozzám az ipariskola jelenlegi igazgatója, Lenkei Géza ny. tanító is. Szerdán, 15 én este 7 órakor voh meg az együttes ülés, amelyen felkérésünkre Illés Gyula közs. főjegyző ur is szives volt megjelenni. Sajnos, a felügyelő-bizotság tagjai nem jelenlek meg teljes számban. Itt a választmány mindenekelőtt áttette Lenkei ur lemondását a felügyelő bizottsághoz, mint illetékes fórumhoz. A felügyelő bizottság vi­szont felkérte a választmányt, hogy támo­gassa őt továbbra is munkájában addig, míg a tanonciskola megkezdhető nem lesz. A dolgok beható mérlegelése arra a határo­zatra vezette az együttes ülést, hogy az iparoktatás fontosságára való tekintettel és Lenkei Gíza lemondása következtében fel fogja kérni Tóth Dániel áll. isk. tanító urat a tanonciskola további vezetésére azzal a kérelemmel, hogy míg ez az ügy az illeté­kes fórumoknál végleges elintézést nyer, a tanoncokiatást haladéktalanul kezdje meg. — És mi van a dolog anyagi részével? — Annak megvan a törvényes útja és meggyőződésem, hogy ennek meg is lesz az eredménye. Az iparosság sem zárkózik el áldozatoktól, mert a súlyos viszonyokra te­kintette! kell lenni. Mindennek alapfeltétele azonban az, hogy az oktatás tényleg meg­kezdődjék. * Ezekben foglaljuk össze az ügy mai állását. Kijelentjük azonban, hogy az ipar­iskola ügyét mindaddig szőnyegen fogjuk tartani, mig azt nem látjuk, hogy komofy akarattal, közmegelégedésre tényleg meg nem oldják ezt a nagyfontos3águ és közér­dekű kérdést. Hangszerek. Zongorák. Gramofonok. Minden hangszerünkért jótállást vállalunk ! Királyi udvari A, IgBP“ hangszergyár Sternberg Budapesten, Rákóczi-ut számú saját palotájában. %ß%=ß c írja meg azonnal, hogy milyen hangszerre van szüksége és mi arról díj tálánál küldünk árajánlatot, ha ezen újságra hivatkozik. Ja­vítandó hangszerét küldje postán gyárunk­ba. Jutányosán újjáalakítjuk. GramofontulaJ- denosoknak legújabb hanglemezekről ingyen és bérmentve küldjük műsorjegyzékünket Meglepően olcsó árak! Női és gyermek posztó-kamásni, párja . 87 K Szövött barchet ....................................... 527 „ Ve lúr-flanel, legszebb kimintázással . . 615 ,, Schottisch női ruha-kelme........................ 1075 „ Nagy választék : eredeti angol Vidékiek figyelmébe! FLEISCHMANN áruháza, Budapest, Károly körút 24. átmeneti , télikabát- és fórfiruha kelmékben ; és kabát-kelmék, bársonyok, selymek, zefirek, kanavásznak és vászonárukban Meglepően olcsó árak! Női gyapjú kamgarn-szövatek................ 1950 K Fé rfi-öltöny kelme, strapára kitűnő 1900-2400 „ Tólikabát-szövetek, kabát-velúrok, dubl-szövetek......................................2100 K-tól. an gol ésst francia női kosztüm-

Next

/
Thumbnails
Contents