Dombóvári Hírlap, 1921 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1921-06-26 / 26. szám
V. évfolyam Dombóvár, 1921. junius 26 26. szám DOMBÓVÁRI HÍRLAP POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. mámmmUmm In ■ i ■ '■ hiWímí i ■■ ■■■■.... mii ' " "n ■■ Előfizetési ár: egész évre 52•— kor; félévre 261— kor; negyedévre 13’— korona. Egyes szám ára 2 korona. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dijak és hirdetések a kiadóhivatalba; a lap szellemi részét illető közlemények pedig a szerkesztőséghez (Szr. László-tór 18.) küldendők. Szerkesztőség: Szent-László-tér 18. sz. Kiadóhivatal: Esterházy-utca 17. szám. Telefon: 40. szám. Kulfurpolifikánh. Kár, hogy szükreszabott he lyünk nem engedi meg e címnek hosszabb és behatóbb taglalását és csak körvonalazni tudjuk ennek a nemes programmnak irányelveit abból az alkalomból, hogy elolvastuk Kornis Gyula dr. egyetemi tanárnak e kérdésről kiadott tanulmányát. A kultúrpolitikának Kornis szerint az a legfőbb feladata, hogy biztosítsa a társadalmi egyensúlyt. Az egyensúlyt pedig megteremti, ha az összes társadalmi rétegek művelődési javait létre hozza és aránylagosan elosztja. A harmincnegyven évtizedre visszatekintő magyar múltúnk a kultúrpolitikának ezt a fundamentális jelleggel biró célját sikkasztotta el életünkből. Ha mélyebb s e nemes irányban fejlesztett lett volna művelődéspolitikánk, akkor az ujságirodalom s a napi sajtó nem lett volna irányt- szabó tényező a máról-holnapra felcseperedett intelligencia előtt s csak az ujságműveltséggel rendelkező elemeket nem dobta volna a destrukció karjába. Különösen mostoha sorsban marasztaltuk a falu kultúráját. Szinmagyar vidékek elegendő s megfelelő színvonalú népiskolák nélkül maradtak. Ez az oka, hogy amikor a demokrácia minden átmenet nélkül ránkszakadt, a falu népe a rekonstruáló nemzeti politika porondján nagyszempontu irányelveket nem tudott kibontani. 1867. óta hoztak népnevelési törvényeket, de nem hajtották végre, a polgári iskolákat megcsonkították, a szakiskolákat egyoldalúan állították fel. Nem volt középfokú mezőgazdasági iskolánk, holott a felső kereskedelmi iskolák száma a régi Magyarországon hatvanra rúgott, noha a lakosságnak csak 36 százaléka foglalkozott kereskedelemmel. Valaki keserűen jegyezte meg „nálunk az akadémián meg lehetett tanulni azt, hogy kell gazdálkodni ezer holdakon, de hogy 25 - 30 holddal mit kell csinálni, azt csak az öreg béres mutatja meg“. Legfontosabb teendőink közé tartozik, hogy a magyarságot nemzeti jellegében föntartó kisgazda osztály súlyának megfelelő műveltséget kapjon. A sokat hangoztatott egységes iskolatípus állítólagos céljait és előnyeit, a tehetségek kiválasztását, a nemzeti lélek karakterének megőrzését Kornis fejtegetései szerint sokkal komolyabban biztosítja a többtípusu teljes középiskola. Igaz, hogy ezen a téren se engedhet meg magának jövő kultúrpolitikánk pazarlást. Figyelembe kell venni a földrajzi követelményeket s a helyi lakosság igényeit. A farkas-intelligencia, jegyzi meg tanulmánya végén Kornis, nem grasszálhat többé a nemzet vérkeringésében. Nem szabad megengedni, hogy mégegyszer a szabadelvű kultúrpolitika vaksága miatt a nemzet agyveleje rohamos tempóban teljesen idegen sejtrend:- szerrel cserélődjék ki, amely tömeg- műveltségnek, mint a közelmúltban is megtörtént, sem erkölcsi ereje, sem történelmi hagyományai nem voltak. Tanulmányi kirándulás. Múlt vasárnap a dombóvári kir. kath. főgimnázium ifjúsági énekkara tanulmányi célból pompásan sikerült kirándulást tett a szászvári kőszénbányába. A lanulóifjak a reggeli vonattal Vér Vencel, Sólya János és Máté Károly tanárok vezetésével a cseper- gős, borús idő ellenére is teljes jókedvben indultak útnak. Szászvárra rímgérkezvén, szent misét hallgattak, melyen Bagalla Béla főgimn. énektanitó mesteri vezénylés® mellett valóban művészi tökéletességű éneket produkáltak. Majd Szászváron egy kissé körülnézve, gyalog felvonultak a bányába. A felügyelőség igazán ritka előzékenységgel fogadta a kirándulókat s fényesen megvendégelte őket. — Délután az ifjak Bukovszky bányamérnök szakszerű útmutatása és magyarázata mellett megtekintették a bánya berendezését, a gépházat, felvonókat, kompresszort, ventillátort és tárókat utána a bánya és falu összegyűlt intelligenciája előtt értékes műsorral lépett fel. Jói sikerült dalszámok, Weicherz Ödön és Bábel Lajos ügyes szavalatai alkották a hirte- lenében összeállított matiné számait, hatásos keretül szolgálván Vér Vencel főgimnáziumi tanár irredenta lelkesedéssel izzó, lélekbemarkoló beszédéhez, melyben az igaz Venyigelángok, (Kis regény.) 9 Jön majd idő... Jön majd idő, hogy újra megkereslek... Bús büszkeségem kis kezedre hajlik, A régi dac szivemből fölsusog S hozzád cseng alázva, haldokolva: — Megérkezett legárvább koldusod ! És várok majd magasztos pillanatra, Hogy földerítse arcodat a fény S rám hulljon lágyan, úgy mint egykor régen Nevednapjának őszi reggelén. Talán meglátod újra majd a lelkem S megérzed rajta : most is a tied, Mines nála régibb, álmodó leventéd, Ki úgy szeretné szenvedő szived. És végre mégis megnyílik bizalmad, Magányos könnyed sirva fül felém S mint kisgyerekre várhat rá a csókom Vigasztalása lelkem belsején. És elbnsongok szótlan bánatoddal, Mint sírra hajló, suttogó falomb, Beád pereg a régi vallomásom, Mely egykor olyan boldogan dalolt. Tudom, kihajt a téli fagyból is majd A bennünk hervadt, édes ifjúság És száz virágunk újra koszoruzza Halott szerelmünk árva ciprusát. Finta Sándor. Irta ; ])énes Gizella. Ervin magához vonta újra a lány fejét. — Amig fiatal férfi és fiatal nő először hajlik egymás felé szerelemmel és csókkal, nem találnak más szót a szivük remegésére csak ezt: Nem érhet az intelligencia és műveltség olyan fokára, ha a szived megdobban, ne ezzel a szóval fordulj a másik felé. Ne próbálj okoskodni, Dóra. Légy nő, ifjú és vágyakozó. Ne tagadd meg a legszebb perceidet. Örülj e szónak. Mert szeretlek . .. nagyon szeretlek . . . — A pesti doktor, ki esókol és filozofál — nevetett újra Dóra. — Csacsi vagy Dóra. És ne tagadd, nagyon szerelmes vagy te is. Hiába rázod a szeszélyes, gőgös,szép fejed. Lásd én más magyarázatát is tudnám adni e vágynak, e szép érzésnek. Hisz nincs az életnek olyan szép eseménye, amit ne lehetne az objektivitás lemez- telenitésébe vonni. Mindent le lehetrántani. De bennem ezt még meghagyta a nagyváros. A romantikát. A lírai szentimentális ellágyulást. Mit érnek a percek, ha nincs szivük? Mit érnek a csókok, ha nincs lelkűk ? Én nem szégyenlem, hogy harmin céves fejemre naiv és sablonos tudok lenni előtted. Légy büszke rá Dóra., Nagyon kevés, tán alig két nő váltotta ki belőlem. Hogy olyan vagy mint egy diák. Egy vén, bolond diák. Dóra Elérzékenyült. Boldqjgan hallgatta a férfi szavait. Gyengéden magához ölelte a fejét. Kezével végigsimitotta a sima, okos homlokot. — Én is szeretlek Ervin — mondta szelíden. — Mit gondolsz, engedtem volna, hogy megcsókolj, ha nem szeretnélek ? — Drága . . . édes . . . Dóra . .. súgta szakgatottan a férfi s újra ráhajolt a szép ajkakra. Lépések hangzottak mellettük. Szétfutottak. Hallgatagon mentek egymás mellett. Dóra ablakai messziről mosolyogtak. Az ajtóban mégegyszer odanyojtotta Dóra száját a férfinak, aztán gyorsan magára zárta a azéles, barna ajtót. Szobájában ledobta magát díványára. Soká bámult maga elé. Szemei csillogtak. Ajkán a megismert öröm virult. Két kezét rászorította arcára. Mintha önmaga elől takarta volna gyönyörűséges titkát. így maradt ülve, merengve, gondolat, cél nélkül, csupán szive verését hallgatva, mig az éjféli mnnkaváltás búgé jelzése föl nem hangzott a halk, nesztelen őszi éjszakában. A hangra fölkelt. Odament az ablakokhoz. A függönyökön át a csillagokat nézte.
