Dombóvári Hírlap, 1921 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-26 / 26. szám

DOMBÓVÁRI HÍRLAP 1921. junius 26. 3. oldal. magyar dalnak a megértését, megszerelését ás ápolását kérte a magyar hölgyektől. Fokozódó jó hangulatban elköltött va­csora után a vendéglátók kitörő megéljen, zése közben szálltak fel ifjúink a bányától rendelkezésre bocsátott kocsikra és vidám nótaszóval indultak az állomásra, bogy ismét visszatérjenek az iskola nemsokára bezá­ródó falai közé. Ifjú főgimnáziumunknak emez első vi­déki szereplését kellőképpen értékelve, nem hagyhatjuk szó nélkül azt az igazán nemes szívre valló, magyaros vendégszeretetet, a melyet az ifjúság a bánya vezetősége részé­ről tapasztalt. Különös elismerés illeti főleg Halász Ernő bányafelügyelőt, aki őszintét! megértvén egy ilyen tanulmányi kirándulás­nak a fogékony ifjúi lélekre gyakorolt rend­kívüli jelentőségét, mindent elkövetett an­nak sikere érdekében. Nemcsak a mi fejlődő .és küzdő főgimnáziumunknak lett ily mó­don támogatójává, hanem példát mutatott egyúttal a magyar kultúra bensőséges meg­értésére és a kultúra munkásainak felkaro­lására. Cseuegés. Feltűnő, begy az újabb időbpn csak házasságról szól a krónika, eljegyzésekről nem jönnek hírek. Az LMSz. (— Lányos Mamák Szövetsége, nem tévesztendő össze az MLSz. — Magyar Labdarugók Szövetsé­gével !) legutóbbi szakértekezletén heves vitatkozás tárgyát képezte az a gyászos ténykörülmény és — Uramfia ! — arra a megállapodásra jutottak (az pedig már nagy dolog, mikor az asszonyok véleménye meg­egyezik !), hogy mindennek az oka a — tisztviselő-konyha és főleg annak a szakács­nője. Ennélfogva elhatározásba ment, hogy az ott étkező fiatalemberek eilen meg fog­ják indítani a rendszeres hadjáratot és e célból érintkezésbe lépnek az LPG (— Lá­nyos Papák Clubja) elnökségével. A jubiláló tisztviselőkonyha teljes felkészültséggel várja az érdekesnek Ígérkező küzdelmet és radi­kális ellenintézkedéseket tesz. Ezek között elsőrangú fontosságú a koszt feljavítása, mert hát: a szerelem útja a gyomron visz át. Vagy nem igaz ? — Ezek is látták — gondolta pirulva s befüggönyözte az ablakokat. Villanyt nem gyújtott. Sötétben botor­kált az ágyáig. Ruháit ledobálta. Az álom messzi járt tőle ez éjszakán. Nyitott, szá­raz szemekkel nézett a homályba. Fiatal testét végigrázta szirének láza. VI. A napfény átsurrant a fehér függönyö­kön. Szaladgáló csikók vetődtek a szoba padlójára. A képek fölragyogtak a falakon. Mintha csillogó aranyport hintetiek volna a vén, ósdi bútorokra. A kályha rostélya mö­gött kéjesen nyújtóztak a hasábfák lángjai. Dóra a kályha mellett ült. Belebámult a lángok kósza imbolygásába. Tarné volt nála. Szomorúan figyelte a lány sápadt, szinte komor arcát. — Nézd, Dóra — beszélt hozzá előre­hajolva — már mondtam, ez a férfi nem hozzád való. Ebben a játékban te maradsz a vesztes. A szerelmi felvonások mindig az érzékenyebb, mélyebb lelket sújtják tragi­kusan. A másik, az erősebb, könnyelműbb, léhább egyszerűen megvonja vállát, kilép a függöny mögül s jókedvűen járja az útját. Ez a szerelem neki szin, szépség, villanás. Neked: élet. Ha a villogás eltűnik, uj fény jöhet nyomán. De ha egy élet összetörik, mi ez? ügy-e, halál? Vagy te is játszol, Dóra ? . . . (Folyt,, kövö Feltűnő, hogy a sétakertben vacsora után sétálók száma milyen nagy. Tele van­nak a padok, zsúfolva az utak a járókelők­nek szokatlan tömegével, valósággal nyü­zsög a kert, a vidáman kacagó világos ru­hás hölgyek, a parázsló cigarettás urak alig tudnak egymás mellett ellavirozni. Pedig a kert nincs is kivilágítva. Mi volna itt egy kis világosság esetén ? Vagy tán épp azért vannak oly sokan, mert nincs világosság? HERMÉSZ JÓZSEF folyó hó 26-án, vss'rr- *-> ■ kotillon-e» ji rendez a „Koronás-szálló nagytermében. Euangélikus uallásos estélyek. A Tolna—Baranya—Somogy evangéli­kus esperesség tizennyolc lelkésze konfe­renciára gyűlt össze e hét keddjén és szer­dáján Dombóváron A megbeszélés tárgyát főképen az egyházi és társadalmi életben mutatkozó káros jelenségek és mozgalmak, az azok ellen való védekezés megtárgya­lása, valamint az ellenük való fellépésben egységes front kialakítása képezték. Ugyancsak kedden és szerdán a dom­bóvári közönség számára vallásos estélye­ket rendeztek, melyek keretében a vendég- lelkészek és helybeli szereplők léptek fel. A 21-iki sikerült estély főpontját Németh Gyula szekszárdi qv. lelkész nagyszerű be­széde tette, aki szónoklatában a keresztényi nagy szolidaritás országújára vezette a hall­gatóságot. Hangsúlyozta, hogy nem az üres jelszavas, hanem az élettel és valósággal telitett keresztény társadalomra van szük­ség, annak a kiépítésén kell dolgozni. A rendkívül tartalmas, mély gondolatokban bő­velkedő beszédet, a közönség frenetikus tetszéssel fogadta. Után?. Fábián Imre sár- szentlőri ci lelkész mondott mélyen vallá­sos jellegű, képekben gazdag beszédet Krisz­tus követéséről, különösen hatalmas orgá­numával gyakorolván a haligatóságra ma­radandó hatást. Ezenkívül néhány női kar­énekszám s egy szavalat szerepelt a mű­soron, majd Güál József helybeli lelkész zárószavai után a Himnusz éneklésével ért véget az estély. Hasonlóképpen igen értékes program­mal dicsekedhetik a 22-iki előadás is. Eösze Zsigmond tolnanémedii lelkész imája és Is­ten országáról mondott magasztos gondola­tokkal teli beszéde volt az első szám. Majd újra Németh Gyula lépett az emelvényre, hogy közvetlen modorávál, szellemes elő­adásával magával ragadja a megjelenteket gyakorlati kérdések megértésére. A magyar keresztény ifjúság vallásos neveléséről, az e téren történt mulasztások pótlásáról, a hibák gyökeres kiküszöböléséről, az aktivi­tásra vágyó ifjúságnak szövetségbe való tö­mörülésről szólt, nagyszerűen domborítván ki a nemcsak területileg, de lelki életében is integer Magyarországnak eszméjét. A har­madik szónok, Fábián Imre az evangéliumi igazságok melletti kitartást, a teljes evangé­liumi kereszténységhez való ragaszkodást sürgette hatásos beszédben. Az estély mű­sorát kiegészítette és vonzóbbá tette Rein Irmus kedves szavalata és a női kar néhány száma. A zárószavakat ismét Gaál József mondotta. Értékes beszédében a józan ke­reszténység gondolatát fejtette ki, egyben köszönetét mondván a kis dombóvári gyüle­kezetei meglátogató vendéglelkészeknek. Az első ilyenfajta lelkészi konferencia, amely Dombóváron lefolyt, nagy esemény az evangélikus egyházközség életében. A hí­vek nagy szeretettel fogadták vendégeiket, de az idegen lelkészek is leolvasták az ar­cokról, kinézték a szemekből a keresztényi megértést, amely az ő szivüket is dobog­tatja és a legszebb lelki benyomásokkal tá­voztak Dombóvárról. Adományok nyugtázása. Lapunk egyik közelmúlt számában meg­emlékeztünk arról a nemeskeblüségről, a mellyel gróf Zichy Gynla pécsi megyés­püspök a helybeli kir. kath. főgimnázium­ban az első érettségi vizsgálat alkalmából 5000 koronás adományt létesített. Ugyan­akkor annak az óhajnak adtunk kifejezést, vajha ezt a nemes példát mennél többen követnék és az intézet arra érdemes jó ta­nulóinak jutalmazását adományaikkal men­nél számosabban segitnék elő. Ebbéli óha­junk nem maradt nyom nélkül, amennyiben a közönség már eddigelé is szép adomá­nyokkal támogatta ezt a nemes célt. Ed­digelé a következő adományok érkeztek, a melyeket mindenesetre még több fog kö­vetni : 1000 koronát adott; N. N. ; 500 — 500 koronát: Spitzer Dávid, Egy név­telen jótevő, Jeges Antal (Kálóz); 800—300 koronát: Herceg Esterházy gazdasági fel­ügyelőség, Hangya szövetkezet (1920. évi közgyűlési határozatból), Neizer Lajos, Sze- itz József (Kard), Zentai János (Gerényes); 25® koronát; Tory György; 200—200 ko­ronát : Czeizler Zsigmond', Hahn Vilmos, Dömötör Mihály, Kramer Gyula, Stern Jó­zsef, Vásárhelyi Ernő, Villamosgyári telep (Dombóvár), Lenkovics László (Kaposvár), Veszelei Zsigmond ; 150 koronát: Horváth József végrehajtó; 10®—100 koronát: Csery István, Bondi Ernő, Cseh Antal (Hetény- puszta), Páhy Dezső (Ozora), Illés Lajos, Klejg, József, Rajczy János (Korpád), Hei- mann Kálmán (Feisőireg), Kétyi András (Nak), Ottó Józsefné (Magyarszék), Kemény Boldizsár (Magyarszék), Ihrig Pál, Lang Henrik, Feuerbach Péter (Duzs), Csillag N. (Szászvár), Széesi Gyula ; 60 koronát: Föle Péter; 50-50 koronát: Spitzer József, id. Hesz Ferenc, Bányai Arthur máv. ellenőr (Szakály-Hőgyész p. u.), Bulicza István, Baumgart János ; 21 koronát: Pintér Béla (Szászvár). Ezenfelül 459 koronát gyűjtött a magyar kir. államvasutak helybeli élelme­zési kirendeltsége. Mindezen adományokat hálás köszönetének kifejezése mellett nyug­tázza a dombóvári kir. kath. főgimnázium igazgatósága. Elaló lázat Kaposváron. A Makai-féle Fő-utca 51. és a Ber­zsenyi-utca 19. számú házak elhalá­lozás folytán szabad kézből eladók. A Berzsenyi-utca 19. számú házban egy lakás azonnal elfoglalható. — Érdeklődni lehet MAYER VILMOS kocsigyárában, Kaposvár, Fő-u. 30,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents