Diakonia - Evangélikus Szemle, 1993

1993 / 1. szám - ifj. Zászkaliczky Pál: Biblia a számítógépen

IFJ. ZÁSZKALICZKY PÁL Biblia a számítógépen Az információ kérdéseiről ma a számítástechnika megkerülésével nem lehet beszélni. Üton-útfélen találkozunk olyan munkahelyekkel, szolgáltatásokkal, amik elképzelhetetlenek számítógép nélkül (repülőjegy-kiadás, üzleti vonal­kódos áruazonosító, nyilvántartási rendszerek stb.). Ezek kapcsán sokak szeme előtt lebeg egy olyan — amerikai filmek által gerjesztett — rémkép, miszerint a világ a gépek irányítása, uralma alá kerül. Aki akár üzleti, akár valamilyen tudományos munkát végez, az tudja, hogy mekkora érték az információ. Valótlan vagy nem ismert mérlegadatok tönk­retehetnek beruházásokat. Korábbi eredmények nem tudása tévútra enged­het kutatókat. A világ mai bonyolultsági szintje minden szakterületen igényli és megköveteli a szoros és naprakész kapcsolatrendszereket. Ezeket pedig működtetni is kell. Az adatok — szinte mennyiségi korlát nélküli — tárolása, szállításuk se­bességének minimálisra csökkentése olyan igények és kihívások a technika számára, amire ma az egyértelmű választ a számítógép adja. Az az érzésem azonban, hogy ezzel kapcsolatban sokakban félelmek éb­rednek. Hadd vegyek sorra ezek közül néhányat, amiknek végiggondolásához nem kell számítástechnikai szakembernek lenni. A gép soha nem fogja tudni pótolni teljes egészében az embert. A gép csak azt „tudja”, amit az ember „mond neki”, legfeljebb csak gyorsabban, ponto­sabban, kevesebb hibával és kevesebb fáradságos munkával. Alkotni, újat te­remteni is csak olyan szabályok mentén tud, amiket az ember határoz meg. Létezik már pl. zeneszerző program, de a gépnek soha „magától eszébe nem jutna”, hogy zenét szerezzen. A kulcskérdés itt talán az önreprodukálás le­hetősége. Alkalmas lesz-e valaha is a gép arra, hogy önmagát fenntartsa, energiaszükségletének kielégítéséről maga gondoskodjon? Fog-e a gép a sza­porodásáról gondoskodni? Ezek már tényleg elvezetnek a tudományos/talan- fantasztikus irodalom területére. A gép csak a neki közölt ismeretanyag alap­ján tud működni, döntéseket hozni. Ez pedig nem lehet soha teljes. Nem ké­pes a saját tudását maga fejleszteni. Adatokat gyűjthet, de gondolatmenete­ket, algoritmusokat magától nem tud fejleszteni. Meg vagyok győződve ar­ról, hogy minden erre irányuló kutaías dacára, a gép soha nem tudja pótolni, helyettesíteni teljesen az embert. Nem véletlen, hogy a veszélyes helyzetek­ben a kapitány átveszi a robotpilótától a repülőgép irányítását. Az előbbivel szorosan összefüggő kérdés a mesterséges intelligenciák kuta­tása. Az a szándék, hogy megpróbálják modellezni az emberi gondolkodást.

Next

/
Thumbnails
Contents