Diakonia - Evangélikus Szemle, 1993
1993 / 1. szám - ifj. Zászkaliczky Pál: Biblia a számítógépen
IFJ. ZÁSZKALICZKY PÁL: BIBLIA A SZÁMÍTÓGÉPÉN 41 Egy traumatológiai intézetben sokszor másodpercek állnak csak rendelkezésre annak eldöntésére, hogy mit kell egy sérülttel tenni. Egy gépbe betáplálva rengeteg megtörtént műtét adatait, ezen a ponton adhat felbecsülhetetlen segítséget. De nem fog holnap már maga a gép műteni? Nem, mert hiányzik belőle az a képesség, amivel felismerheti a szabályostól eltérőt, nem tud az eddigi tapasztalatokkal ellenkező döntést hozni, nem tud eredetit alkotni. Ezért érezzük üresnek, tartalom nélkülinek a gép írta zenét, szerkesztette rajzot. Egy másik félelem már jogosabbnak mondható. A gépi adatábrázolás előtérbe helyezte a kódalkotási elméletek fejlődését, valamint a statisztika tudományát. A digitális rögzítési elv igényli, hogy az adatok valamilyen „érthető formában" diszkrét azonosítóval legyenek ellátva. Erre a feladatra leginkább valamilyen szám alkalmas. Ennek során a nyilvántartási rendszerek és az ezekben gondolkodók számára minden csak egy kóddá válik. Az embert ez odáig sodorhatja, hogy képesnek érzi magát a világ leírására. Ezáltal pedig azt állítja, hogy a világ véges, ő pedig képes azt rendszerezni, minden létezőt nyilvántartani. (Ennek a kérdésnek a személyekhez kapcsolódó jogi vonatkozásait mérlegelte az Alkotmánybíróság akkor, amikor rendeletben eltörölte a személyi szám használatát. Ha az egyes ember mindenhol csak egy kóddá válik, és ez a kód mindenhol megegyezik, akkor olyanok is hozzájuthatnak információkhoz, akiknek ehhez nem lenne joguk.) A harmadik húsbavágó és gyakorlatban is félelmetesen megjelenő kérdés az, hogy bár a gép a teljes emberiséget nem tudja pótolni, egyes embereket mégis fölöslegessé tehet. Azáltal, hogy gyorsabban és pontosabban végez bizonyos műveleteket, hatékonyabb és olcsóbb, mint az emberi munka. Ez pedig munkanélküliséghez vezet, sokak érzik önmagukat feleslegesnek, életüket céltalannak. Azt gondolom, hogy mindezek a kérdések megválaszolásra várnak. A válaszok között pedig a teológus szavának is szerepelnie kell. Mégis ezen negatívumok, téveszmék és veszélyek ellenére a számítástechnika adta lehetőségek sok helyen használhatók és használandók. A nagy adattárolási lehetőség, a gyorsaság, a leírt dolgok javíthatósága mind olyan tulajdonságok, amik támogathatják a gyülekezeti és a tudományos teológiai munkát is. Hadd írjak erre egy példát. Olyan programról van szó, ami sokaknak nagy segítség lehet. (Itt meg kell jegyeznem, hogy a termék reklámozásához semmilyen anyagi érdekem nem fűződik.) Az Arcanum Bt. létrehozott egy teljes szövegű adatbázist és egy ezt kezelő programrendszert, ami a Bibliát dolgozza fel. Károlyi Gáspár fordításának 1908-ban revideált változatát vették alapul. A szöveget megtekinthetjük a maga folyamatában is, de hierarchikusan is megközelíthetünk egy könyvet (először kiválasztjuk hogy az Ó- vagy az Üjtestámentum könyvei közül akarjuk valamelyiket megnézni, majd a könyvek közül választva a kívánt résznél „üthetjük fel” Bibliánkat). Megtekinthetjük a szöveget úgy is, hogy minden versnek csak az első sora szerepel a képernyőn. Ez gyorsítja keresésünket. Az adatbázis tartalmazza a hivatkozásokat is. Bármely versről átugorhatunk azokra a helyekre, amiket a fordítók lábjegyzetekben megjelöltek. Így együtt láthatjuk a párhuzamos igehelyeket is. A legnagyobb lehetőség viszont az, hogy a program egy teljes és tökéletes
