Diakonia - Evangélikus Szemle, 1993
1993 / 1. szám - Győri János Sámuel: Láttatás a színről színre látás előtt
GYŐRI JANOS SAMUEL: LATTATAS . .. 39 8. LATTATAS ES MEGVÁLTÁS A kereszténység születése nem a szólott igével, hanem az ínkamációval, a látható testbe költözéssel, a forgalmas útkereszteződésben való nyilvános kivégzéssel, valamint a feltámadt ŰRRAL való találkozásban történik. Jellemző, hogy az egyetemes képzőművészeti kincsek egyik legfőbb témája az előbb említett megváltási események kiábrázolása. Túl a Biblia Pauperum kényszerűségén, hangoztatnuk kell, hogy nemcsak az írástudatlanság miatt, hanem a megváltás lényegéből fakadóan ábrázolt az egyház! Jó lenne végre leszámolni a reformáció egyik nemkívánatos, és Luther által is elítélt megnyilvánulásával, a képrombolás puritanizmusával. Az elméleti kereszténység kijátssza önigazolásra Pál szavait, miszerint a hit hallásból van. Még azon a praktikus szemléleten is túl kell jutnunk, hogy csupán a jobb megértés miatt kell a szemléltetés. Szeretném hangsúlyozni, hogy az evangélium lényegéhez tartozik az ábrázolás, a láttatás. Az Ige testté lett, vagyis láthatóvá! „És láttuk az ö dicsőségét” ... folytatja János a bizonyságtételt. 9. EGYHÁZ A SZÍNRŐL SZÍNRE LÁTÁS ELŐTT Pál nem azt mondja, hogy most nem kell látnunk, hanem azt, hogy tükör által homályosan. Ezzel lényegében magasra értékeli a látást, hiszen ez folytatódik odaát. Ott ahol megszűnnek prédikációk és hitviták, folytatódik az, amit itt homályosan kezdtünk el. Tehát az egyház nem vak a színről színre látás előtt, nem szolgálhat becsukott szemmel. Használja a láttatás eszközeit. Révész István tábori naplójából Potok Zloty—Porchowa—Koropiec 44. VI. 4—10.-ig. — Ojra kezdem köruta- mat. Most a tapasztalatok alapján erkölcsi oktatást tartok ill. előadást „A magyarság háborúi” címmel. Megmutatom, hogy népünknek alig volt egykét esztendei békés élete, hogyan viselte a nagy próbákat s a háborúkban hogyan állotta meg helyét. Mit tanult a háborúkból. A török időkön kezdem, a nagy magyar szenvedés idején, s bemutatom azt az általános népi megújulást, amely a török idők alatt már érezhető volt. A nép egyszerre értékelni kezdette azt, ami az övé: hitét, nyelvét, fajtáját. Bemutattam a reformáció erkölcsi megújító erejét. A háborúk bűnbánatra késztették a népet s megtérésre. A megtérésnek jele volt azután a reménység, amely a pusztulás korának irodalmából, mint az egész magyarság hite árad felénk, hogy bennünket is tanítson jókedvre, hitre akkor, amikor az egész világ a pusztulást látja csak, de új világ kialakulásában nem mer hinni. „Uram ha velem lesz, s ugyan kitül rettegjek? / Ezeren volnának is, tőlük meg nem ijjedek, / Ha táborral reám erővel jönnének, / Mégis semmit sem félek ...” Papp Benedek 1550. körül Jó ha ma az ősök háborúin, bátorságán és hitén okulunk. Mivel „Egriek” vagyunk, magam mindenhol elénekelem Tinódi Lantos Sebestyén „Eger vár viadaláról” szóló énekének legszebb részét, melyben Dobó István és az egri asszonyok hősi harca jelenik meg (1553).
