Diakonia - Evangélikus Szemle, 1993
1993 / 1. szám - Győri János Sámuel: Láttatás a színről színre látás előtt
GYŐRI JÁNOS SÁMUEL: LÁTTATÁS 37 de a báránybőrbe bújt farkas látványa sokakat megtévesztett. E példa is mutatja, hogy a látás és a láttatás korszakának egyik legnagyobb kérdése lesz a hitelesség, a valódiság. Korlátái és veszélyei ellenére nagy hiba lenne kiiktatni életünkből, szolgálatunkból. 2. A BEVETITETT VILÁG a) A Szentírás szerint a gonoszság a sötétséget, a fényhiányt használja ki, hogy rejtetten, és alattomosan munkál’kodhassék (Lk 22, 53). Ugyanakkor a személyes gonoszt Lucifernek, azaz fényhozónak is nevezi, ami arra utal, hogy elvakit. Nemcsak a sötétség, hanem a túl sok fény is vakít. Lucifer nemcsak csillogással csábit, hanem vádló vallatóként ültet lámpával szembe. A Biblia sajátságos „fénytana” szerint lényegében mégis csak a fény a létező, s a sötétség csak a fény hiánya. A bűnbe esett ember a fény és az árnyék világában kell hogy éljen és tájékozódjon. Amikor az emberiség felfedezte a fényképes megörökítés technológiáját, akkor gondolkodhatott el azon a valóságon, hogy a mindenséget a fény teszi láthatóvá. A fénynek van képalkotó energiája. b) A fény által megvilágított világ azonban láthatatlan lenne fény gyűjtés, leképezés nélkül. Az ember esetében nemcsak egy vetítési sík létezik: a bíborhártya, hanem a látott képek például az érzelem, a fantázia, a depresszió, a reménység, a gyűlölet, a szeretet, a kételkedés és a bizalom vetítőernyőjére kerülnek. Itt megint csak hangsúlyoznunk kell, hogy a látáson keresztül történő befolyásolás igen mély területekig hatolhat. c) A szelektálás lehetősége igen érdekes a látás esetében. Gondoljunk arra, hogy nehéz dolog egyszerre több hangforrás közül egyre odafigyelni. A szem nemcsak azzal tud szelektálni, hogy valamerre néz, kiválaszt egy látószöget, hanem tud koncentrálni rétegekre. A térben különbséget tud tenni síkok között. A művészi kifejezés nagy eszköze a mélységélesség. Arról van szó, hogy egy bizonyos irányba tekintve kiválaszthatjuk azt a síkot, amit élesre akarunk állítani. Az előtte és mögötte elhelyezkedő síkok homályosak maradnak. Ott vannak, de nem kötik le a figyelmet, mert az élesre figyelünk. Ä mélységélesség érdekes törvényei a hívő ember számára is sok tanulsággal szolgálhatnak. Minél kevesebb a fény, annál kisebb az a térbeli mélység, melyet élesen láthatunk, s fordítva, minél nagyobb a világosság, annál nagyobb mélységet, térbeli távlatot láthatunk egyszerre élesen. Vagy minél távolabbra nézünk, annál nagyobb a mélységélesség. A közeire néző szem számára minimálisra csökken az élesen látható térbeli síkok száma. A közeire fókuszáló, önzó látásmód reménytelenné tesz mások meglátására. d) Egyik legkegyetlenebb jelenetét olvashatjuk az Ószövetségnek 2Kir 25, 7kk.-ben. Sedékiás király szeme láttára lemészárolják fiait, s hogy a szenvedését fokozzák, azonnal megvakítják, hogy a tragikus jelenet utolsó látott képként maradjon meg. A szemen bejövő információk mély rétegekbe éghetnek a tudatba. Sőt az amerikai reklámtudomány nagy fölfedezése szerint információk a tudat kikerülésével is beégethetők. Gondoljunk a filmkockák közé bevillantott reklámokra. 3. LATTAT AS, A KIVETÍTETT BELSŐ a) A test lámpása a szem, mondja Jézus. A szemünk nemcsak egyirányú! Nemcsak a kinti információ áramlik rajta keresztül befelé, hanem a belsőt is kivetíti. Embertársunk szemébe nézve a beszélgetés közben egy új dimenziós
