Diakonia - Evangélikus Szemle, 1993
1993 / 1. szám - Kézdy Edit: A biológiai információ
32 KÉZDY EDIT: A BIOLÓGIAI INFORMÁCIÓ nem parancsok sorozatához hasonlítható, hanem inkább a fiát sakkozni tanító apa tevékenységéhez: megadja a szabályokat, amelyek megszabják a későbbi játék kereteit. Lázadás a gének uralma ellen Valóban, ha a szervezetek életét meghatározó információ mennyiségének változását vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a génekben rejlő információ mennyiségének növekedését a gerincesek körében az extragenetikus, agyi információ mennyiségének növekedése váltotta fel.4 Az emlősök agyi információja már felülmúlja a genetikai információ mennyiségét. Felvetődik, hogy ez szükség- szerű is, mivel a keletkező DNS bizonyos százaléka mindig hibás, és a hibák között előfordulnak súlyos defektet kódolók is, de ezek legtöbbször rejtve maradnak. A DNS bizonyos mennyiségénél azonban túlságosan nagy lenne annak a valószínűsége, hogy valamely, az egész szervezet működését drasztikusan hátráltató mutáció érvényre jut. Előnyösebb az élethez szükséges információk jó részét a géneken kívül tárolni. Egyetlen faj, az ember esetében talán túlságosan sikeres extragenetikus információtároló struktúrát hoztak létre az önző gének. Az ember agya, egyedül az élővilágban olyan modellek építésére képes, amelyek más emberi agyak modelljeivel is összekapcsolódhatnak, sőt túlélik a modellezőt. így jött létre a DNS-szabta keretek között információnk harmadik forrása, az extra- szomatikusan, könyvtárakban, vásznakon, kövekben, CD-lemezeken, számítógépek lemezein felgyűlt információ, a kultúra. Agyunk így a biológiai információ véletlen és tudatos megváltoztatására is képessé vált. Közvetve befolyásoljuk a gének szelekcióját az eddig élet- vagy szaporodásképtelenséget kódoló mutánsok életben tartásával, gyógyításával. Más fajok génállományába közvetlenül is bele tudunk már nyúlni, és egyre közelebb kerülünk az emberi genom manipulációjának a lehetőségéhez is. De lázadás az önző gén parancsa ellen az is, hogy agyunk segítségével a túlélés és szaporodás szempontjából egészen fölösleges dolgokkal foglalkozhatunk: zenélünk, verselünk, társasjátékot játszunk, természeti törvényeket kutatunk, és önmagunkra vonatkozó, etikai és vallásos kérdéseket teszünk fel. Ügy látszik, hogy agyunk az eredeti programot megcsúfolva legalább részben szabaddá tette a túlélőgépet az önző gén uralma alól. Talán kiszabadulásunknak eme néhány százezeréves folyamatát tekinthetjük a Paradicsomból való kiűzetés pillanatának? És vajon etikai töprengéseink megzabblázhatják-e eredete szerint kíváncsi agyunk gyógyíthatatlan kutató-kísérletező kedvét, vagy eleve tragikus a lázadásunk?5 JEGYZETEK 1 James Watson: A kettős spirál. Gondolat: Bp. 1972 2 Gánti Tibor: Kontra Crick. Gondolat: Bp. 1989 3 Richard Dawkins: Az önző gén. Gondolat: Bp. 1982 4 Carl Sagan: Az éden sárkányai. Európa: Bp. 1990 5 Gordon R Taylor: Biológiai pokolgép. Medicina: Bp. 1973
