Diakonia - Evangélikus Szemle, 1993
1993 / 4. szám - Rába György: Az öröm otthona (vers)
CSERHÁTI SÁNDOR: JÉZUS NÉPÉNEK KÖZÖSSÉGÉBEN 13 gyengeségük miatt megszakítják a kapcsolatot a gyülekezettel. A gyülekezet tagjainak jó pásztorként utána kell mennie az egyetlen elveszettnek is, ahogy Jézus is ezt teszi velünk (12—14. v.). A Jézus lelkületéhez igazodó közösségben tehát „az elit” a gyámolításra szorulókért van, s nem fordítva. Ebben a közösségben sem lesz soha mindenki egyforma, ám a különbözőség feszült- ségi tényező helyett a szeretet és szolgálat alkalmává válhat. Sajnos, Jézus népének körében is számolnia kell azzal, hogy valaki súlyos bűnt követ el és makacsul ki is tart mellette. Ilyen esetben a gyülekezet tipikus reakciója a kipellengérezés. A megszólás és ítélkezés azonban nem segít rajta, pedig a segítés volna a keresztény közösség Jézustól kapott feladata. A gyógyítás rendkívüli tapintatot igényel. Az ügyet nem a háta mögött kell megtárgyalni, hanem az érintettel négyszemközt (18,15), s csak ha nem hajlandó megváltozni, akkor kell két másik gyülekezeti taggal elmenni hozzá, hogy az ószövetségi törvény szerint két tanú egybehangzó vallomása alapján kerüljön a gyülekezet nyilvánossága elé, ha már minden más lehetőség kimerült (18,16—17). A gyülekezetnek kell azután gyakorolnia a „kulcsok hatalmát” — Jézus jelenlétének tudatában és hozzá imádkozva (18,19—20): feloldozhatja a bűnbánót, vagy megszakít minden kapcsolatot a bűnéhez ragaszkodóval (18,17). A gyülekezet közösségét személyes hántások és ellentétek is megbonthatják. Ilyenkor a sérelmek ápolgatása helyett a megbocsátásnak kell érvényesülnie. Mégpedig Jézus szava szerint — a reá jellemző végletes megfogalmazásban — gyakorlatilag korlátlanul. (Vö.: lMóz 4,24!). Emberfeletti követelmény ez! Ha csak arról hallanánk, hogy a példázatbeli szolga be akarja hajtani szolgatársa adósságát, igazat kellene adnunk neki. De az előzmények, a szolga Ura mérhetetlen nagylelkűségének ismeretében „igazsága” semmivel sem menthető irgalmatlansággá változik (Mt 18,21—35). A Hegyi beszéd értelmében Jézus népe közösségének „sóvá” és „világossággá” kell lennie a világban (5,13—16). A 18. fejezet szerint viszont ugyanolyan problémákkal küszködik, mint minden más emberi közösség. Csakhogy a keresztény közösségben ez a küszködés nem reménytelen, mert „ahol ketten vagy hárman összejönnek az ő nevében, Jézus is ott van közöttük”. Nemcsak etikai örökségével és igényével, hanem személyesen, pásztori szeretetével. RÁBA GYÖRGY Az öröm otthona Mondom mondjátok visszajöttem de honnan és hányszor különben nem számolhatjuk össze se ti se én bővülj tovább folytatásos regény tanyát ütök ezekben a sorokban földtörténeti töredékre rengésmentes viharszabad feltöretlen övezetben hasogató porcok fölé a békétlen idő fogságából kilépve lebegek krónikátlan öröm elítéltje
