Diakonia - Evangélikus Szemle, 1993
1993 / 3. szám - Hafenscher Károly: Gyengül vagy csak átalakul az ökumené?
30 HAFENSCHER KAROLY: AZ ÖKUMENÉ MA Krisztus akaratának, botránkoztatja a világot és károsítja a legszentebb ügyet, az evangélium hirdetését minden embernek.” Vigyázat: zsákutca! Sok példa van manapság arra, hogy különböző társadalmi ünnepségre, zászló- avatásra, sírkőszentelésre hívják az önkormányzatok a különböző felekezetek képviselőit „ökumenikus istentisztelet” tartására, hogy ezzel emeljék az ünnepség színvonalát. Józanul vigyázni kell arra, hogy ezek a kívülről ránk erőltetett közös alkalmak lejárathatják az igazi ökumenét, és a valóságban de- zavuálják azt a belső egységet, amit a Krisztus-központú ökumené jelent. Csak dekorációnak használják fel az egyházi személyeket és funkcióikat, mélyebb egység igénye és deklarálása nélkül. E hamis és felületes ökumené, megítélésem szerint, kárára van évszázadunk egyik legjelentősebb egyházi trendjének, a keresztények egységmozgalmának. Zsákutca az is, ha az ún. történelmi egyházak csak a kis egyházak vagy szekták elleni összefogásban látják ökumenikus feladatukat. Bonyolult korban, egyre bonyolultabb ökumenikus helyzetben élünk, mindent meg kell tennünk, hogy ne gyengüljön, hanem erősödjék az egységtörekvés. Ehhez több ismeret és nagyobb tudatos elszánás is szükséges minden felekezet részéről, az evangélikusok részéről is. Ifj. Fabiny Tibor: A megállás szimbóluma Keresztyén Igazság. Űj folyam. 1989. június, 30. 1.: Az Ordass-kérdés egyházunkban három évtizeden keresztül tabu volt. A tabuk hirtelen megszűnésének idején az a veszély kísért, hogy ami eleddig tiltott volt, most bálványt faragnának belőle, valami élettelen, ismeretlen idó- lumot. Ördass tabu volt, de számunkra nem bálvány, hanem szimbólum. A bálvány mindig halott, a szimbólum azonban él, shat és működik. A szimbólumban ugyanis erő feszül. Mi nemcsak hátranézünk, hanem elsősorban előretekintünk. Adjunk hálát Istennek, 'hogy ehhez van még erőfedezetünk, még nem fogyott el a szimbólumunk. Frenkl Róbert: Válasz (Lukáts Miklósnak) Lelkipásztor 1992/6. 210. 1.: Az igazságtétel egyébként nagyon foglalkoztat. Pozitív értelemben is. Ügy vélem, némely igazságbajnokok évtizedes mulasztásaikat óhajtják post festa behozni. Dóka Zoltán a Nyílt levélért, ifj. Fasang Árpád az Ordass-rehabili- tációért vívott 'harcért, Sdhulek Tibor hitvalló magatartásáért (az abortuszt nemzetgyilkosságnak minősítette 1962-ben, kiállt az erdélyi magyarság ügyéért), nem kért elismerést. De ettől a bátor, hitvalló magatartás tény marad. Megértem azokat, akik múltbeli — és olykor jelenbeli — telj esi tményhiá- nyukat pótcselekvéssel akarják kompenzálni. Az egyházban azonban — és ez valóban tisztségemből adódó felelősségem is — helyre kell állítsuk a való értékrendet. Mindenkit munkája, teljesítménye minősít.
