Diakonia - Evangélikus Szemle, 1993
1993 / 1. szám - Z. Karvalics László: Utazás az információ körül
Z. KARVALICS LÁSZLÓ Utazás az információ körül Ránézek, de nem látom j Ezért neve: nem látható Hallgatom, de nem hallom / ezért neve: nem hallható. Megragadnám, de meg nem foghatom, / ezért neve: a legparányibb. E három titok egységbe olvad / ... végtelen, névtelen ... Neve: formátlan forma / tárgy nélküli kép / neve: a sötét. (F. J. utólagos engedélyével) Információ. Ezerarcú forma, ezerarcú tartalom. És mindaz, ami körülötte kering: ismeret, tudás, emlékezet, gondolkodás. Meg persze: értelem, nyelv, beszéd, jelentés, üzenet, közlés. Tanulás, tapasztalat, hagyomány. A megismerés csodája és a kultúra világa. És velük együtt a titkok, a rejtélyek birodalma is. De mégsem azért érzünk a múlt Thomas Mann-i kútjához hasonló mélyet és sötétet, mert annyi mindent nem ismerünk —, hanem éppen azért, mert a már ismert dolgok és összefüggések erdejében szeretnénk rendet vágni. De hogyan? Donella Meadows címként ismertté vált hasonlatával: az elveszett kulcsot kétféleképpen kereshetjük. Vagy sötétben tapogatózva, vagy úgy, hogy a fényforrást próbáljuk odavinni ahhoz a helyhez, ahol a kulcs lehet. De hogyan kerül közelebb a fényforrás? Talán a tudomány... Van-e elmélete az információnak? Információelmélet ugyan létezik 1948 óta, amióta Shannon és Weaver megalkotta a . . . mit is? A kommunikáció matematikai elméletét, ami amúgy a hírközlés matematikai elméletét jelentette, amit egyszerűbben csak információelméletnek neveztek .. . Néhány év múlva az információelmélet már a jelelméletet, az átvitelelméletet, a becslési és kódoláselméletet, a számítógépek elméletét, a játékelméletet, a vezérléselméletet, a fizikai megismerés elméletét is magába foglalta, hogy aztán önálló életre kelve, sorra fűződjen ék le róla egykori részdiszciplínái. Ma pedig már a számítástechnika (computer science), az informatika, az információtechnológia és a mesterséges intelligencia kutatásának határterületein szaporodnak gombamód a maguknak tudományrendszertani helyet követelő területek — miközben kérdés, hogy magáról az információról mennyivel tudunk többet, mint fél évszázaddal ezelőtt?
