Diakonia - Evangélikus Szemle, 1992
1992 / 2. szám - Gadó György Pál: Fordulóponton?
10 GADÓ GYÖRGY PÁL: FORDULÓPONTON? A népesség Aki egyszer pillantást vetett a Föld népességének növekedését ábrázoló grafikonra és öt percig elgondolkozott a hosszú távú következményekről, az érti a probléma jelentőségét. Kétmillió éve szaporodott az emberiség, mikor létszáma 1830 körül az egymilliárd főt elérte. 1930-ban 2 milliárd, 1960-ban már 3 milliárd, 1975-ben 4 milliárd ember élt a Földön, az 5. milliárd eléréséhez pedig már csak további 12 évre volt szükség. És így tovább ... Az állati populációk szaporodása általában a biológiai növekedés S-alakú görbéjével jellemezhető, vagyis a kezdeti lassú növekedést jóval gyorsabb növekedési szakasz követi, majd a növekedés üteme a gátló tényezők hatására lassulni kezd, a görbe csaknem vízszintessé válik. Más állatok szaporodása másképp alakul. Például a sáskák és egyes rágcsálók egyre fokozódó ütemben szaporodnak, míg a táplálékhiány és a konfliktusok hatására a populáció összeomlik, vagyis az állatok többsége elpusztul. Az embei'i népesség növekedésének törvényszerűségeit a sok mesterséges tényező miatt pontosan nem ismerjük, de az teljesen elképzelhetetlen, hogy egy faj véges környezetben korlátlanul szaporodjék. A probléma nemcsak az, amit Malthus majdnem kétszáz éve megírt, hogy míg a népesség exponenciálisan növekszik, addig az élelmiszertermelés lineárisan. (Mint kiderült, ez nem is egészen helytálló, hiszen a fejlett technológiák jelentősen megnövelték a Föld termőképességét.) Legalább ekkora gondot jelent az egyre növekvő mértékű szennyezés és a természeti erőforrások felélése. A magyar közvélemény ezt a problémát nem ismeri. Az utóbbi néhány évben sokkal inkább arról hallhattunk, hogy a népességfogyás jelent tragédiát. A világ a jellemzőbb folyamatra figyel, ráadásul az ökológusok a Magyarországon kívánatos népességről is mást gondolnak. Hiteles szakvélemény szerint, ha a terület teherbíró képességét vesszük alapul, bolygónknak ez a darabja hosszú távon kb. 4 millió embert visel el. Persze radikális véleményt mondani sokkal könnyebb, mint a déli félteke szegény országaiban a népesség növekedését gyorsan és humánusan megállítani. Van azonban példa arra, hogy ahol komoly anyagi ráfordítással kiszélesítették a családtervezési szolgáltatásokat, jelentős eredményeket értek el.3 Az elszalasztott évek pedig csak növelik a terheket. A fogyasztói társadalom A Földön egymilliárd ember luxuskörülmények között él, miközben másik egymilliárd nyomorog. Különösebb bölcsesség nélkül is beláthatjuk, hogy a fogyasztás hajszolása — bármit mondjanak is a reklámok — nem ad boldogságot. Azt is tudjuk, hogy a szegény országok nyomora nemcsak emberi szenvedéseket okoz, hanem a természetet is veszélyezteti. A szélsőségekből nem kérünk, de anyagiak tekintetében mi az, amire valóban szükségünk van? Ez a környezetvédelem egyik kulcskérdése. ökológiai szempontból a fogyasztás három alapvető csoportját érdemes szemügyre venni: a nyersanyagok használatát, a közlekedést és az étkezést. Természetesen minden területen csak egy-egy jellemző példa felvillantására van lehetőségem. Nyersanyagok. A világ vezető fogyasztói társadalmában, az Egyesült Államokban az átlagember 21-szer annyi műanyagot használ, mint szülei 1950- ben. Magyarországon is egyre szaporodik a csomagolóanyagok mennyisége, nő az egyszer használható műanyag palackok száma. Egyelőre még jóval ke-
