Diakonia - Evangélikus Szemle, 1992
1992 / 4. szám - Molnár Imre: A magyar kisebbségek helyzetének áttekintése
MOLNÁR IMRE A magyar kisebbségek helyzetének áttekintése A francia és más nagyhatalmi szándékok megvalósítására Közép-Európában az I. világháború végkifejlete (a monarchia súlyos belső válságok következtében alkotóelemeire történő szétesésével) jó lehetőséget biztosított. Elsőként 1918. október 29-én a horvát szabor mondta ki a Magyarországtól való elszakadást. Egy nappal később, október 30-án a szlovákok jelentették be ugyanezt. Az erdélyi románok pedig december 1-jén határozták el, hogy Romániához csatlakoznak. A háború vesztesei közé sorolt Monarchia, így Magyarország területe is szabad prédává alakult a nagyhatalmi támogatással újonnan alakuló államok számára. Csak tényként jegyezzük meg azt, hogy az új határokat mindenféle szakértői elemzés mellőzésével alkották meg, teljesen esetleges módon, leginkább közvetlen gazdasági érdekeket tartva szem előtt. Magyarország teljes kiszolgáltatott helyzetében nem talált olyan támogatóra, akik az ellenigényeket képviselték volna a trianoni békekonferencián. így ez a konferencia 1920. június 4-én Versaillesban a maximum igények és az etnikai elv közti megoldást választotta a határmegvonás során. Ez az új határrendszer így elszakította Magyarország területének 71,4%-át, lakosságának pedig 63,5%-át. Ez azt jelentette, hogy az ország területe a korábbi 325 411 km2-ről 93 073 km2-re csökkent. Ehhez hasonló mértékben csökkent az ország lakosságának létszáma is, mely a korábbi 20 886 487 főről 7 615 117 fő lett. Ezekből a számokból a következő államok részesültek: km2 fő ebből magj volt* Ausztria 4 020 291 618 24 807 Csehszlovákia 61 633 3 517 568 1 087 343 Jugoszlávia 63 092 4131 249 563 597 Románia 103 093 5 257 467 1 704 851 A békeszerződés értelmében tehát Magyarország területéből összesen 232 963 km--t, lakosságát tekintve pedig 13 271 370 főt veszített. Az egykori magyar területekből részesedett még Lengyelország (589 km2) és Olaszország (21 km2) is. A magyar gazdaság egységes rendszere ezt a területi felosztást óriási mértékű veszteségként élte meg. A magyar ipari termelés 88%-a és a Az 1910-es statisztikai adat alapján.
