Diakonia - Evangélikus Szemle, 1992
1992 / 3. szám - Reuss András: A művi abortusz – etikai összefüggésekben
REUSS ANDRÁS A művi abortusz — etikai összefüggésekben 1. Az evangélikus etikai mérlegelés sem mondhat mást, mint a többi keresztényeké. Amint a német felnőttkáté nagyon határozottan megfogalmazza: . a terhességmegszakítás minden esetben meglévő élet megölése”.1 Trillhaas szerint „az élet tisztelete alapvetően kiterjed a megindult élet érinthetetlen- ségére, a magzat védelmére. ... A magzat mindenféle eltávolítása szándékos ölés”,2 amely ellenkezik Isten törvényével. Hasonlóképpen fogalmaznak mások is.3 Fontos, hogy a művi terhességmegszakításnak ezt az elítélését ne valami sajátosan keresztény erkölcsi normának tekintsük. Vitatottsága ellenére nem adhatjuk fel azt a meggyőződést, hogy az életnek Isten által parancsolt védelme minden embert minden emberi élettel kapcsolatosan kötelez. Amikor a keresztények, s köztük az evangélikusok, állást foglalnak a magzati élet védelmében, akkor nem a saját álláspontjukat akarják másokra rákényszeríteni, hanem azzal a meggyőződéssel járnak el, hogy minden egyes ember és a társadalom egésze szempontjából is jó ügyet képviselnek. 2. Közismertek a művi terhességmegszakításnak e kategorikus erkölcsi elvetésével szemben hangoztatott ellenvetések: a) Hivatkozás a nő döntési jogára: A nő szuverén joga — hangoztatta az egykori NDK abortusztörvénye is —, hogy eldöntse, elfogadja-e a benne megfogant új életet. Ez a kérdés egyáltalán azért vetődhet fel ilyen formában, mert ma tömegméretekben lehetséges, sajnos gyakorlat is, a terhesség viszonylag kicsiny kockázattal járó művi megszakítása. Az anyaság tudatos vállalása természetesen igen fontos az anya és a megszületendő gyermek szempontjából egyaránt, s ennek jelentőségét nem volna szabad kisebbíteni. Mégis éppen ma, amikor a születésszabályozás módszereinek olyan széles skálája áll rendelkezésre —, és amikor ezek között még orvosilag ártalmatlanok s a római katolikus egyház hivatalos szigorúságának megfelelők is vannak —, a nőnek az anyaság vállalásának jogával nem a fogamzás után, hanem előtte kellene élnie. b) Az emberi élet kezdetére való hivatkozás az embrió fejlődésének egy bizonyos pontjától számítaná az emberi élet kezdetét. Ezek szerint csak egy bizonyos ponttól kezdve — amikor már eldőlt, hogy ikerfejlődés indult-e vagy sem — beszélhetünk a meghatározottan egyedi életről, csak egy bizonyos ponttól kezdve beszélhetünk szív- vagy agyműködésről, mint az emberi élet elengedhetetlen ismérveiről, csak egy bizonyos idő elteltével ágyazódik bele a méhfalba a megtermékenyült petesejt. Egy ilyen kezdőpontnak a meg
