Diakonia - Evangélikus Szemle, 1992
1992 / 2. szám - Veöreös Imre: Az Újszövetség színgazdagsága. A másodlagos páli levelek
VEÖREÖS IMRE Az Újszövetség színgazdagsága A másodlagos pali levelek Pál apostol nevét viselő néhány levelet tanítványai, illetve tanításának folytatói írták (Vö. Diakonia 1985/2.78.). Az apostol örökségét kívánják őrizni azzal, hogy Pál nevében és tekintélyének igénybevételével fogalmaznak. Ilyen eljárás antik szerzőknél szokásos volt, és semmiképpen sem szabad mai szemmel megítélni. Hasonló névhasználat más újszövetségi leveleknél is előfordul, amelyekkel később foglalkozunk. Iratuk élén a szerzői megjelölés az apostoli hagyomány ápolásának kifejezésére szolgált. A másodlagos páli levelek különbözősége az eredetiektől megfigyelhető a stílus, a világkép, vagy a történeti helyzet, valamint a tartalom tekintetében, melynek bizonyos része Pál apostol gondolatait hordozza. Az első példája annak a fáradozásnak, hogy a páli örökséget a rajongók tévtanításával szemben érvényesítsék, a thesszaloniaiakhoz írt második levél. E levelet Pál eredeti, első leveléhez szóló kommentárként olvashatjuk (2Thessz 2,1—2). A második levél megmagyarázza, miért késik Krisztus visz- szajövetele. Mielőtt az Ür dicsőséges napja elérkeznék, a végső idők bizonyos eseménysorozatának kell bekövetkeznie (2,3—10). Pál az első levélben a közeli parúziával számolt: „mi, akik élünk, és megmaradunk, velük [a feltámadó holtakkal] együtt elragadtatunk felhőkön az Űr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Űrral leszünk” (IThessz 4,17). A Pál neve alatt írt második levél ennek a kijelentésnek a káros hatásai ellen küzd: egyesek azt vélik, „mintha az Űr napja már közvetlenül itt volna” (2Thessz 2,2), és tétlenül várakozva, a munkától tartózkodnak (2Thessz 3,6—15). A kolosséiakhoz írt levél 1. A világkép, amellyel ebben és az efezusiakhoz írt levélben találkozunk, eltér az átlagos bibliai világképtől. A világ nem háromemeletes építmény: menny — föld — alvilág, hanem égi szféráktól, a „mennyektől” beborított felület. Legalsó része maga a Föld felszíne. Fölötte, az égi terekben kozmikus hatalmak léteznek. Legfelül trónol az Isten, mellette Krisztus. Létezni annyi, mint vonatkozásban élni, kiszolgáltatva lenni a kozmosznak. A gyülekezetben olyan szin'kretista tévtanítás terjedt el, amely szerint az ő „filozófiájuk” védelmet és segítséget nyújt a fenyegető kozmikus hatalmakkal szemben. Ha „a világ elemeit”, az egyes ember sorsát is meghatározó démoni hatalmakat tisztelik, és bizonyos kultikus előírásokat teljesíte
