Diakonia - Evangélikus Szemle, 1991
1991 / 1. szám - Kulturális figyelő
KULTURÁLIS FIGYELŐ Egy könyv megérkezése Vajta Vilmos: Hitből fakadó élet Budapest 1991. Evangélikus Sajtóosztály kiadása Az evangélikus egyház öntudattal vallja ugyan, hogy nem ismeri az indexet, a tiltott könyvek listáját, mégis voltak olykor — ha nem is ilyen listák, de — tilalmas könyvek és szerzők. A közelmúltig Vajta Vilmos is közéjük tartozott. Mivel az index és vele az indoklás sohasem jelent meg, ezért csak sejteni lehetett, a tilalom oka hol az a tény, hogy ösztöndíjasként Ordass püspök tanácsára Svédországban maradt, — hol az, hogy tisztelettel és megbecsüléssel tekint hivatalában bénaságra kárhoztatott püspökére és így is beszél róla, — hol az, hogy az ökumenikus kérdések kutatója, — hol az, hogy a római katolikusokkal barátkozik, — hol az, hogy „steril” teológiai munkát végez, — hol az, hogy kritizálja hazai egyházunkat és teológiáját... Csak sajnálni lehet, hogy nem jött létre igazi párbeszéd azokban az időkben, hiszen éppen a külföldön élő magyarok lehettek volna összekötő kapcsok az elmúlt negyven évben egyházunk és az öku- mené között. Hazai egyházunk 1989-ben a tiszteletbeli doktori címmel juttatta kifejezésre megbecsülését, és azt, hogy a maga részéről is új korszakot óhajt kezdeni. Így vetődött fel Vajta Vilmos egyik könyvének itthoni megjelentetése. A szerző, aki 1918-ban Kecskeméten született és soproni teológiai tanulmányait befejezve 1940-ben lelkész lett, 1952-ben szerzett teológiai doktorátust a lundi egyetemen „Az istentisztelet teológiája Luthernél” című értekezésével, melyet csak 1957-ben lehetett ismertetni a Lelkipásztorban. Egyetemi docens, majd az Evangélikus Világszövetség teológiai osztályának vezetője, később a Strassburgban létesített ökumenikus Kutatóintézet első igazgatója. Hivatalos megfigyelő a II. Vatikáni zsinaton. Első magyarul megjelenő könyvét a szerző választotta ki. Nem új könyv, hiszen még az 1963-as Helsinkiben tartott evangélikus világgyűlésre készülve írta (németül „Gelebte Rechtfertigung”, angolul „Justified Life” címen jelent meg). A választás mégis telitalálat, mert olyan könyv, mely nem az ökumenikus párbeszéd valamely részletkérdésével foglalkozik a tudományos teológia és érvelés nehézfegyverzetében, hanem a bibliai Krisztus-hit alapvető fogalmával, a keresztény élet megszületésének titkával és csodájával, a megigazulás- sal. A formás kis könyv alcíme szerint „teológiai meditáció” és mindkét szónak jelentősége van. Egyrészt „teológiai”, a szerzőnek tehát nem állt szándékában túl könnyűvé tenni az olvasók dolgát: „a Szentírás üzenetét tolmácsoló” tanítóira hallgatva „az évszázadokon át”, pontosan, hűségesen, minden más és félrevezető véleménytől vagy magyarázattól gondosan elhatárolva adja elő a megigazulásból fakadó élet alapját, mondja el megszületését,
