Diakonia - Evangélikus Szemle, 1991
1991 / 1. szám - Sümeghy József: A soproni evangélikus gimnázium újraindulása
46 SÜMEGHY JÓZSEF: A SOPRONI EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM gondolásunkban egyházunk iránti hűségünk, nemzetünk iránti felelősségünk és felnövő ifjúságunk evangéliumi hitben és erkölcsben való nevelésének szent ügye vezérel.. Az iskola gazdája annak idején a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület volt. Méltó, hogy most is az egyházkerület vállalja ezt a feladatot. Különös, nagy gondot éppen az okoz, hogy egy állami gimnázium folyamatosan oktató, nevelő munkája szinte máról holnapra, 1991. augusztus 31-ről szeptember 1-jére lényegül, változik át evangélikus egyházi gimnáziummá. Természetesen ehhez sok-sok türelem, megértés, kompromisszum, de egyházunk érdekeinek céltudatosan eltökélt érvényesítése is szükséges. Az evangélikus gimnázium valójában az I. osztály elindításával válik egyházi iskolává. Az Északi Evangélikus Egyházkerület az elindító I. osztály iskolai oktatása és kollégiumi nevelése tekintetében kívánja érvényesíteni az evangélikus iskola jellegét és célkitűzéseit. A kötelező hitoktatás, istentiszteleti részvétel, áhítat és a kollégiumban nyújtott tanári irányítás jelentené az elindulás egyházi főbb jellemzőit és keretét. Egyházkerületünk és az általa választott bizottság ilyen értelemben tette közzé a tanulók részére a jelentkezésre való felhívást. A növendékek nyelvi, humán, biológia—kémia és matematika----számítástechnika tagozatok között v álaszthattak érdeklődésük és tehetségük szerint. Egyházi és világi sajtóban közölt jelentkezési felhívásra, január végéig, több, mint 120 diák jelentkezett. Többségben leányok és soproniak. Ezeknek és a környékbelieknek többsége katolikus. Ami izgalmat és örömöt jelentett az, hogy vidékről 47-en jelentkeztek, akik közül 40 evangélikus. Visszaidézve a régi, ősi líceum diákjainak lakóhely szerint földrajzi képét és azzal összevetve, halványan máris kibontakoznak a régi iskola megújuló vonzási vonalai. A jelentkezettek között vannak Nógrád megyéből, Békéscsabáról, Budapestről. A többség azonban a régi líceum ismert vonzási területéről jelentkezett. A legtávolabbi határállomások: Rajka, Győr és környéke, Bököd, Bicske, Sárbogárd, Veszprém, a Balaton környéke, Zalaegerszeg, Celldömölk, Szombathely. Ezen belül Kemenesalja, Rábaköz (Vadosfa, Beled, Vág, Farád stb.). Egyháztörténeti tájainkról és a szórványterületről jelentkezett tanulók most új színt és a nemesen értelmezett „vidék” lehetőségét és értékeit hozhatják. A gimnáziumba jelentkezett tanulók magyar nyelvből és matematikából írásbeli vizsgát tettek. Ezután szóbeli beszélgetésen próbáltunk gondolkodásuk, családi körülményeik és iskolai továbbtanulásuk felől érdeklődni. Jó néhány fiatal határozottan megvallotta, hogy mint evangélikus diák érdeklődéssel és örömmel készült egyházunk iskolájába. Mintha hitoktató és ifjúsági munkánk szerény gyümölcsei lettek volna láthatóvá a felvételi bizottság előtt. Jólesett hallani egy-egy konfirmációi emléket, egy-egy bibliai történet részletét, vagy éppen a családban, rokonságban élő vagy már elhunyt volt licista öregdiák nevét. Kedvesek, helyesek voltak ... Olyan újak, mások voltak, mint akikkel az elmúlt évtizedekben találkozhattunk. Nekünk legalábbis új és örömteli volt, amikor egyik-másik diák bejelentette, hogy azért is szeretne a soproni evangélikus gimnáziumban tanulni, mert élete hivatásául a lelkészi pályára gondol. Komoly gond a most még állami Berzsenyi Dániel Gimnázium nevelői-tanári karának leendő evangélikus egyházi iskolában történő munkája. Egy állami és működő gimnázium lelki-szellemi átállásáról, gyors színeváltozá
