Diakonia - Evangélikus Szemle, 1991
1991 / 1. szám - Fried István: Három nemzetiségű gyülekezet ünnepe
FRIED ISTVÁN Három nemzetiségű gyülekezet ünnepe Adalékok a reformkori nemzetiségi kérdéshez A mai változó magyar világunkban tanulságos lehet történelmünk olyan párhuzamaira figyelnünk, amikor a mai kérdésekhez hasonlók megválaszolására tettek kísérletet. A reformkor politikai, szellemi mozgásai például szolgálhatnak egyházi és világi közéletünk tisztulására a nemzetiségek együttélése tekintetében is. Szerzőnk ezúttal egy kultúrtörténetileg nevezetes eseménysort idéz fel 1837-ből. A békés együttélés deklarációján túli tényleges lépések továbbgondolása többek között az olvasóra van bízva. 1837: Pest-Buda történetében jelentős évszám. Közel ötven esztendős fáradozás és reménytelennek tetsző küzdelem után, augusztusban végre megnyílik a pesti Magyar Színház. Tiszteletére számos nyelven írt versekből álló kötetet tervez Jankovich Miklós. A szlovák poéták megnyerését Sárkány Sámuel pilisi, evangélikus lelkészre bízza, aki ekkoriban a Pest megyei espe- resség dékánjaként végzi (könnyűnek aligha nevezhető szolgálatát. Sárkány Jankovich'hoz küldött válaszlevelében arra kéri a mecénáskodó gyűjtőt, hogy Pest megyei lelkészeket felszólító köriratát továbbítsa Kollár János, a szlovákok és általában szlávok ügyéért mindig tettre kész pesti lelkésznek, ő majd Rákoskeresztúrra juttatja el, onnan Cinkotára majd Csornádra. (Pavel Jakubovic cinkotai lelkész valóban megírta köszöntőjét.) Arra valószínűleg Sárkány Sámuel sem gondolt, hogy a szlávok irodalmi kölcsönösségének eszméjét röpiratban közrebocsátó lelkész maga is beáll a magyar művelődés e fontos intézményét ünneplők sorába. Csupán úgy vélte, hogy közvetítőként számíthat a vele sok tekintetben egyet nem értő (nem érthető) Kollárra. Sárkány ugyanis a magyarosodásnak volt tüzetes híve: az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára két levelét is őrzi, ezekben Horvát István történésznek számol be: milyen eredménnyel munkálkodott azon, hogy a túlnyomó- részt szlovákok lakta falvak evangélikusait megnyerje a magyar nyelv ügyének, s mennyire vitte már a magyar nyelv használatában végzett tevékenységével. Ezúttal azonban szlovákokat lelkesít szlovák költemények írására, illetve (amint azt a Jankovich-hagyatékból megtudjuk) a versek a szlovák evangélikusok használta nyelven, a biblikus cseh nyelven készültek el. (Kollártól a hagyatékban nem leltünk e fent megnevezett tárgyról verset.) A pesti Magyar Színház megnyitása egyben a magyar intézményrendszer kiépülésének fontos állomása, a valódi fővárossá, kulturális központtá fejlődéshez vezető úton jelentős lépés előre. Már csak azért is, mert a nemzeti törekvéseket megosztó társadalmi és bizonyos mértékben vallási különbsé
