Diakonia - Evangélikus Szemle, 1991
1991 / 1. szám - Fabiny Tibor: Zsinat előtt
Í8 PABINY TIBOR: ZSINAT ELŐTT tét foglalt magába. Ez azonban másfél századon keresztül az egész Kárpátmedencét jelentette. A jelen század elején 1 300 000 egyháztagot számláló lutheranizmus mai hazánkban alig több 300 000 léleknél! Nyomós érv, hogy ilyen kis közösségnek aligha kellene négy püspökségre oszlania. De az is igaz, hogy nem volna helyes hosszú távon csak a fővárosból kormányozni az egyházat, hiszen a pásztornak közel kell lennie a nyájhoz. Ugyanakkor alaposan fel kell mérni és figyelembe kell venni a települések jelen és várható lélekszámút, fejlődését vagy sorvadását, a vasúti és útviszonyokat s az összeköttetések hálózatát. E tárgyi tényezők mellé járulnak azután a személyi feltételek és az alkalmasság kérdései. Akárhogyan alakuljon is a zsinat után az egyházikerületek és egyházmegyék száma, két fontos tényezőt fokozottan figyelembe kell vennie a jövő nemzedéknek. Az egyik a vezető tisztségek lelkipásztori jellegének a prioritása. A múlt egyházi vezetői közül azokat őrizte meg jó emlékezetében az utókor, akik egyben jó pásztorok is voltak. A közelmúlt sokak által igazolt tapasztalata és — talán még nem késő — tanulsága arra irányul, hogy a vezetőség mellett álljon egy hivatalos tanácsadó testület. Akár konzisztórium, akár konvent, püspöki tanács, szuperin- tendencia vagy főesperesség lesz is a neve: töltse be úgy feladatát, hogy a püspökök és felügyelők a velük való állandó konzultáció alapján tehessenek javaslatokat vagy hozhassanak döntéseket. Végül a közigazgatás minden területén érvényesülnie kell a zsinat során érvényre jutó alapelvnek, hogy a közgyűlések vagy a presbitériumok kap- ják-e meg a végső döntések jogát. 1991. február 25. Taikéi imádság Föltámadt Krisztus, rád várakozni az éjszaka békéjében, a nappal csöndjében, a teremtés szépségében éppúgy, mint a nagy belső küzdelmek óráiban, annyi, mint veled imádkozni. Egyszer csak virágba borítod sivatagjainkat és fölvezetsz a Színeváltozás hegyére. Saját színeváltozásunk pedig, a bennünk végbemenő átváltozás már e földön kezdete föltámadásunknak veled. Boldogok a zarándokok, akik erejüket alázatos imádságból merítve újra meg újra feléd fordulnak. E zarándokok előtt még a Siralom völgyében is forrás fakad.
