Diakonia - Evangélikus Szemle, 1991
1991 / 1. szám - Fabiny Tibor: Zsinat előtt
16 FABINY TIBOR: ZSINAT ELŐTT lyezte kilátásba, amikor 1988-ban az Országos Presbitériumban bejelentette a zsinattartás tervét. Hároméves kötetlen — meglehetősen heves — viták során az egyházmegyék többségében életre hívott zsinat-előkészítő bizottságok vették kezükbe a sok oldalról beérkező javaslatok tárgyalását. Az Országos Egyházi Iroda által összegezett beadványokkal és azok rendszerezésével napjainkban három szakbizottság foglalkozik. Az evangélikus közvéleményt e vonatkozásban ma különösen két problémakör foglalkoztatja. Jelölés és választás Egyházi törvényeink értelmében a zsinatnak a hivatalból való tagokon kívül választott tagjai vannak. A zsinat legitimitását és hitelét az biztosíthatja, ha a tagokat nem előre elkészített, központi lista alapján, hanem a törvényben előírt négy fórum mindegyikén titkos szavazással választják meg. E négy fórum az egyházmegyei, az egyházkerületi, az országos közgyűlés, valamint a Teológiai Akadémia tanári karának ülése. Az elmúlt évtizedek tapasztalataiból adódó — sokszor jogos — bizalmatlanságnak azonban még ezen felül is elejét kell venni. Bár már a titkos választás is egyfajta garancia egy „lefutott mérkőzés” megakadályozására, az mégis a választást megelőző jelölések teljes szabadságával válik igazán legálissá. Ennek az igénynek elsősorban a radikális megújulást követelő közösségek és egyének adnak hangot. A négy évtizedes püspöki szigor ellenhatásaként most, a demokrácia szabad levegőjében a teológiai pluralizmus — olykor parttalan — szabadsága is érvényesül. Több csoportosulás lép fel annak igényével, hogy koncepciója a zsinaton hangot kapjon és érvényre jusson. Nem lesz tehát közömbös az egyház jövője szempontjából, hogy milyen összetételű zsinat fogalmazza majd meg a Magyarországi Evangélikus Egyház XXI. századi alkotmányát és szabja meg életrendjét. A zsinati tagokra és póttagokra történő jelölések alapján a jelenleg még érvényben lévő 1966-os törvények előírása szerinti négy említett fórumon történnek tehát a választások. Problémát okoz, hogy ezek a törvénycikkek még nem teszik lehetővé sem egyházi iskolák, sem egyesületek képviselőinek a választását. Módosítást pedig törvényerejű rendelettel sem lehet végrehajtani, mert a törvények megváltoztatására és új választási törvények alkotására csak a zsinat jogosult. Ezért elhangzott olyan egyházmegyei javaslat is, hogy a zsinat mindjárt megalakulása után új választási törvényt alkosson, majd mondja ki önmaga feloszlatását és az új zsinatot az új törvény alapján hívja majd össze az országos egyházi felügyelő. Üj javaslatok Az elmúlt év végéig a zsinat-előkészítő bizottságoktól vagy egyénektől beérkezett javaslatok bőséges anyagot és sokirányú munkát szolgáltatnak a június 8-i kezdettel meghirdetett 1991. évi törvényalkotó zsinatnak. Alapvető kérdésnek ígérkezik az egyház és az egyháztagság meghatározása. Az elmúlt évtizedek sajátos hazai vonása volt, hogy — ellentétben pl. a német gyakorlattal —, csak a legritkább esetben „léptek ki” az egyházból azok a személyek, akik akár ideológiai megfontolásból, akár politikai kényszer hatása alatt vonultak vissza az egyháztól. Ily módon egyházstatisztikai,
