Diakonia - Evangélikus Szemle, 1990
1990 / 1. szám - Andorka Rudolf–Fasang Árpád–Liska Endre–Sólyom Jenő: Vallomások a lutheranizmusról
ANDORKA RUDOLF: VALLOMÁS A LUTHERANIZMUSRÓL 7 theranizmusnak az a számomra nagyon fontos jellemzője, hogy toleráns volt a más nézeteket elfogadókkal szemben. Jelképes, de fontos tény, hogy a magyar lutheraniz- mus senkit sem juttatott máglyára. A türelemnek érvényesülnie kell e lutheranizmu- son belül a különböző irányzatok között, a keresztény felekezetek között, a nem keresztény vallásokkal, különösen a kereszténységhez történeti okok miatt is igen közel álló izraelita vallással szemben, sőt a nem vallási eszmerendszerekkel szemben is.7 El kell tudnunk fogadni azt, hogy különféle emberek vagyunk, egyesekben az érzelmek, másokban az értelem játszik nagyobb szerepet, intellektuális igényeink is különbözőek, egyikünk számára a hagyományokhoz való ragaszkodás, másikunk számára az új kérdések felvetése és új válaszok keresése a fontosabb, ezért érthető, hogy az életünk alapvető kérdéseire némüeg eltérően megfogalmazott válaszokat keresünk. A magyar lutheranizmus hagyományaitól való eltérés lenne a velünk nem teljesen azonosan gondolkodókat elítélni, kiközösíteni. 5. Számomra a magyar lutheranizmus egyik legvonzóbb jellemzője a magyarsághoz való viszony: a nemzet melletti elkötelezettség párosulása a más nemzetekkel szembeni mindenfajta ellenségesség elutasításával. Ennek igen sok példáját sorolhatnánk Bornemisza Pétertől Székács Józsefen keresztül Ordass Lajosig8. Érdekes lenne annak a kérdésnek kutatása, hogyan függ össze a magyar lutheranizmusnak ez a jellemzője azzal a ténnyel, hogy a mai magyar evangélikusoknak mintegy egyhatoda német, és másik egyhatoda szlovák kulturális háttérből származott, de mindannyian és - aminnyire követni lehet - a felmenőik is súlyos áldozatokat vállalva kiálltak a magyar nemzet ügye mellett. 6. A haladó társadalmi eszményekhez, a toleranciához, de talán leginkább a magyarságtudathoz kapcsolható az a tény, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház nagy szolidaritást mutatott az izraelita vallású magyar állampolgárok iránt, majd a zsidóüldözések idején a zsidóknak minősítettek iránt. Mindig bizonyos büszkeséggel gondolok arra, hogy 1944-ben a Deák téri gyülekezetben gondolkodás nélkül azonnal kiadták a keresztlevelet, sőt korábbi időpontra vonatkozó hamis anyakönyvi kivonatot is minden azt kérő üldözöttnek. 7. A lutheranizmuson keresztül ismertem meg az úgynevezett szituációs etikát, más szóval azt az elvet, hogy lehetetlen minden helyzetben alakalmazható konkrét cselekvési szabályokat, parancsokat megfogalmazni, hanem mindenkinek magának kell minden konkrét helyzetben újra és újra megvizsgálnia, hogyan lehet a „szeresd Istent és embertársaidat” legfőbb parancsolatot legjobban megvalósítani. Dorothea Solle9 az auschwitzi haláltábor parancsnokának visszaemlékezései alapján mutatta be, hova vezethet az, ha az engedelmesség etikai parancsát feltétlenül követik. A 20. század történelme sajnos sokszor teremtett olyan határhelyzeteket, amikor a konkrét etikai szabályok összeütközésbe kerültek egymással.10 Mindennapi életünkben is sokszor kerülünk olyan helyzetbe, hogy nem menekülhetünk el a mérlegelés és döntés felelőssége elől, és ez gyakorta igen nehéz és fájdalmas kompromisszumokkal jár. A szituációs etika segítséget nyújthat abban, hogy megtaláljuk a jó kompromisszumot, amely a szeretet alapelvét a leginkább érvényesíteni tudja.11 8. Végül, de talán elsősorban a lutheranizmus azt a teológiát jelenti számomra, amelynek középpontjában Jézus személye és tanítása áll, azé a Jézusé, aki közel kétezer évvel ezelőtt Palesztinában élt és vállalata a kivégeztetést, és akinek cselekedeteiről és szavairól az újtestamentumi könyvek szerzői tudósítanak. Tehát a történeti Jézus, sokkal inkább mint a karácsonyi családi ünnepek kedves .Jézuskája” vagy a koraközépkori mozaikok és az ikonok „Pantokrátora”. Szociológiai fogalmakkal azt mondhatjuk, hogy mivel az ember életét nem szabályozzák teljesen az öröklött ősz-
