Diakonia - Evangélikus Szemle, 1990

1990 / 1. szám - Veöreös Imre: Az Újszövetség színgazdagsága. Márk és Máté evangéliuma

VHÖREÖS IMRE: AZ ÚJSZÖVETSÉG SZÍNGAZDAGSÁGA 75 ványait kizárólag Izrael népéhez küldte (10,5-6). A feltámadt Krisztus rendeli min­den idők tanítványait a széles világba, minden néphez. Az univerzális igény azonban nem volt idegen Máté evangéliumától az előző lapokon sem (8,11;12,21;25,31~46), mert a zsidókeresztény emlékezhet, hogy az üdv dimenziója a próféták igehirdetésé­ben egyetemes méretű (Ézs 49,6;51,5 stb.). A tanítvánnyá tevés eszköze a keresztelés és a tanítás, mégpedig a földön járt Jé­zus parancsainak megtartására vonatkozóan: „megkeresztelve őket az Atyának, a Fi­únak és a Szentiéleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én pa­rancsoltam nektek”. Még egyszer felmagasodik Máté szemében a tanító Jézus és az engedelmeskedő tanítványság képe. A tanítvánnyá tevés és Jézus, a Mester követése nagy feladatához emberi tényezők nem elegendők. Ezért ígéret is adatik az egyház­nak: „és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig”. Az „és íme” szócs­kák (mutató értelemben: íme lássátok) jelzik, hogy Máté evangéliumának utolsó mon­data több, mint ígéret: tapasztalat kíséri. Ki tudná kiszámítani, hányák tapasztalata ezen a földön a múltban, jelenben és jövőben?! Máté maga sem sejthette, hogy utol­jára leírt szavai a megdicsőült Krisztus jelenlétéről és hűségéről számunkra, földi ha­landók számára a legnagyobb evangélium az evangéliumában. Eperjesi graduál 1635.88a oldal. Hetvened vasárnapjára való himnusz

Next

/
Thumbnails
Contents