Diakonia - Evangélikus Szemle, 1990
1990 / 1. szám - Buthy Ella–Túrmezei Erzsébet–Kovács Pál: Isten elhívott szolgálóleányai
50 KOVÁCS PÁL: A BÉKÉSCSABAI DIAKONISSZAANYAHÁZ lói anyaházból, és január 14-én Szeberényi Lajos esperes Anyaházzá avatta a kis házikót, mely a Bethánia elnevezést kapta. 1931. október 3-án kimondták a Békéscsabai Evangélikus Bethánia Diakonissza Anyaház önállósulását. Háromnapos konferenciát is tartottak, amelyen megjelentek a boroszlói Intézetből is, valamint a magyarországi két testvér diakonisszaanyaház képviselői és vezetői. Szeberényi Gusztáv átvette a havonta megjelenő szlovák nyelvő Evanjelicky Hlás- nik szerkesztését, majd 1934-ben elindította magyar nyelven a Békéscsabai Evangélikusok Lapját. Mindkettőt tervszerűen használta fel a belmisszió és a szeretetmunka szolgálatában. 1933. november 10-12-én, Luther születése 450. évfordulójára rendezett ünnepségek keretében Raffay Sándor püspök felszentelte a Lepény Pál utcában újonnan megépített Diakonissza Anyaházat. 1934-ben első ízben került sor diakonisszaavatásra Békéscsabán, az utolsó pedig 1941-ben volt. 1927 és 1938 között 34 diakonissza nyert kiképzést a boroszlói Intézetben. „Mert a Krisztus szeretete szorongat minket, mivel azt tartjuk, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor mindenki meghalt” (2Kor 5,14). Ez volt közös jeligéje a két anyaháznak. 1936-ban a Tranoscius énkeskönyv 300. évfordulójára Békéscsabára összehívták a délkelet-európai diakonisszaintézetek konferenciáját. Ennek nyomán alakult meg az egyházmegyei belmissziói központ. Nagyon sok területen végezhettek áldásos munkát a diakonisszák. így a már említett Árvaházban, amely folyton bővült, s 1938-ban új otthont kapott a Békéscsaba és Gyula között fekvő Veszey-híd mellett (40 férőhely). A gyermekek érdekében egyházi iskolát nyitottak az árvaházi épületen belül. A Lepény utcai Anyaház mellett Leány- és Fiúinternátust létesítettek középiskolás tanulók számára. 1945-48 között két helyen Leányinternátus volt 50 bentlakóval. A Simkónétól kapott majd kibővített épületben 25 idős testvér számára Aggok házát alakítottak ki, majd ehhez 1944-ben a Stark Ferenc által adományozott Széchenyi u. 4. sz. alatti házban Öregotthont nyitottak. Ezek az egyházi intézmények diakonisszák vezetése alatt működtek. A diakonisszák részt vettek gyermeküdültetési akciókban is. Kivették részüket a gyülekezeti munkából. 2-3 nővér állandóan végzett családlátogatást, beteglátogatást, nappali és éjjeli házi ún. magánbetegápolást. Néhányan segítettek a gyülekezeti ifjúsági munkában, vallásos esték szervezésében. A város vezetői, látva a jó munkát, egyre több diakonisszát igényeltek munkásnak vagy vezetőnek a város különböző szociális létesítményeiben.Így pl. a Városi Közkórház férfi és női sebészeti osztályán, a műtőben és a belgyógyászaton 11 nővér teljesített elismert, jó szolgálatot. A Városi Szeretetházban 3 nővér szolgált. Részt vettek a Városi Napközi Otthon létrehozásában és vezetésében, a Városi Szociális Osztályon a „Magyar Normá”-nak nevezett ínségakció irányításában. Az ún. „ínségkonyhán” ebédet osztottak, az Egészségvédő Intézetben asszisztensnői szolgálatot teljesítettek. A nagyobb üzemeknél a „Hangya”, a „Rokka” napközi gyermekotthonokat vezettek. Varga Géza főorvos magánszanatóriumában is 4 nővér dolgozott. Voltak ún. „külső állomások” is több gyülekezetben. Szeberényi az önellátás elvei alapján igyekezett fenntartani az intézményeket; volt saját pékségük, tehenészetük, sertéshizlaldájuk. Az öregotthonba különböző szakmájú nyugdíjasokat vett fel. A fuvarozást egy munkabíró gondozott látta el az Árvaház tulajdonát képező lóval és kocsival. Szeberényi Gusztáv 1941. október 1-én elhunyt. Egy kis átmenet után 1942-ben Mekis Ádám lelkész vette át a szeretetmunka vezetését.
