Diakonia - Evangélikus Szemle, 1990
1990 / 1. szám - Járosi Andor: Reményik Sándor életrajza
JÁROSI ANDOR. REMÉNY1K SÁNDOR ÉLETRAJZA 17 Károly és vasutas emberek, később kiutasítottak vitték ki ezeket a verseket, amelyek hihetetlen gyorsasággal terjedtek el a régi nagy Magyarország [...] területein s ható részeseivé váltak [...] a magyar nemzeti gondolat szolgálatának és öntudatosításának. A verseket azután dr. Imre Sándor gyűjtötte össze s Raffay Sándor evangélikus püspök [...] adta ki. Ezeknek a verseknek egyenként is, de együttesen is „történetük van”, közülük több nemzeti líránk legnagyobb verseihez tartozik. Reményik Sándor életében megérte már azt, hogy nemzeti költészetünk legnagyobbjai között emlegették, mint Végvárit. [...] Tagjai sorában választotta a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság. Megnyerte a Petőfi Társaság díját, két ízben a Baumgarten díjat, tagjává választotta az Erdélyi Irodalmi Társaság, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, a soproni Frankenburg Kör. [...] Halála után kapta meg a Magyar Tudományos Akadémia nagydíját. Életművébe nemcsak versei és verseskötetei tartoznak bele, hanem [...] a legkülönbözőbb folyóiratokban és napüapokban megjelent többszáz cikke, írása, amelyekben mindég a művészi nemzeti és keresztyén gondolatot szolgálta. Ezek az írásai igazi nemzetépítő értékek. Rendesen egy-egy alkalom szülte őket, mint ahogy egyetlen verset nem írt „alkalom” nélkül, de akkor amikor alkalomszerűek, tehát igazi hitelük van, ugyanakkor az alkalom szerint felvetődött kérdést egyetemes síkba vetítik föl s ott is oldják meg. Egyetlen magyar írónk sincs, akinél a magyar élet részleges kérdései olyan egyetemes megvilágítást kapnának, mint Reményik Sándor. Ha prózai írásai könyv alakban megjelennek, bizonyára a magyar nemzeti élet breviáriumává fognak válni. Nemcsak írása és az erdélyi írók összegyűjtésével szolgálta nemzetét, hanem azzal is, hogy rengeteg fölolvasó körúton vett részt, elsősorban Erdélyben, de az anyaországban is. Ezeken a felolvasó körutakon mutatkozott meg nemcsak az ő nemzetépítő szerepe, hanem az a hatás, amelyet költészete nemzetünk életében tett. Kik vele jártunk Brassótól Sopronig, meglepődve tapasztaltuk, hogy a nemzet legkülönbözőbb rétegeiben az egész magyar nyelvterületen költészete nemcsak általánosságban él, hanem verseit betéve mondogatják az emberek, Petőfit kivéve legegyetemesebb hatású költőnknek ismertük meg. Külön meg kell említenünk, hogy mint az Erdélyi Helikon Társaság tagja annak jelentős vécsi találkozón több ízben megjelent, s ennek a közösségnek is szellemi vezérévé vált barátja, Kuncz Aladár mellett. További verskötetei: Két fény között 1927 Kolozsvár Szépmíves Céh. Szemben az örökméccsel 1930 Budapest Studium. Kenyér helyett 1932. Kecskemét, Áprüy Lajos bevezetésével. Romon virág Szépmíves Céh 1936. Magasfeszültség 1940. Szépmíves Céh. Összes versei 1941. Révai. Végvári néven: Segítsetek! Hangok a végekről. Budapest 1919. Mindhalálig. Budapest 1921. Végvári versek Budapest 1921. Egyetlen prózai kötete Aradon jelent meg 1926-ban: Gondolatok a költészetről címen. Reményik Sándor [...] ifjú korától kezdve szenvedett érzékeny idegrendszere miatt. Többszöri idegösszeomlását már évek óta kezeltette Kolozsvárt, Pécsett, Nagyváradon, Budapesten. Egy ilyen idegösszeomlással került be 1941 őszén a kolozsvári református diakonissza kórházba, ahol azután hosszas és nagyon gyötrő szenvedés után 1941. október 24-én halt meg. Városa mint a nemzet halottját temette el a kolozsvári evangélikusok templomából, akiknek egyházi másodfelügyelője volt, a Há- zsongárdi temetőbe a Reményik család sírhelyére szülei és hozzátartozói mellé. [...] Koporsója 30-40 ezer ember jelenlétében vitetett ki végső pihenőhelyére irodalmi társaságok, társadalmi egyletek, magánosok, hozzátartozók, barátok koszorúival. Kolozsvár, 1942. május 28.
