Diakonia - Evangélikus Szemle, 1990
1990 / 2. szám - Veöreös Imre: Az Újszövetség színgazdagsága. Lukács evangéliuma
70 VEÖREÖS IMRE: AZ ÚJSZÖVETSÉG SZÍNGAZDAGSÁGA jelenné lett ahogyan működése kezdetén, első nagy megnyilatkozásában, a názáreti zsinagógában hirdette (4,16-21). Ezért nem lehet meglepő, hogy Lukácsnál a Jézussal kapcsolatos kijelentések egyfelől Istennek való alárendeltségét, másfelől Isten és Krisztus munkájának azonosságát fejezik ki. 2. Jézus Istenhez való eme viszonyát mutatja Lukácsnál, hogy gyakrabban szól Jézus imádkozásáról. Olyan történésekbe is belevonja az imádkozó Jézus alakját, melyekről Márk és Máté is tudósít, de Jézus imádságának említése nélkül. A leprás beteg meggyógyítása után „visszavonult a pusztába, és imádkozott” (5,16). A tanítványok elhívását egyedül Lukács kezdi így: „Történt azokban a napokban, hogy kiment a hegyre imádkozni, és átvirrasztotta az éjszakát Istenhez való imádkozással” (6,12). Péter vallástételének jelenete Lukácsnál Jézus imádságával kezdődik: „Történt, hogy amikor imádkozott egymagában, vele voltak tanítványai, és megkérdezte őket: Kinek mond engem a sokaság?” (9,18) Jézus megdicsőülése Lukács szerint imádkozása közben történt: „...és felment a hegyre, hogy imádkozzék. Miközben imádkozott...” (9,28-29). Jézus saját imádkozása előzte meg a Miatyánk megtanítását tanítványainak (11,1-4). A Gecsemáné-kerti imádságáról Márk és Máté közlésén túlmenően Lukácsnál ezt is olvassuk: „Megjelent neki egy angyal a mennyből, hogy erősítse őt. Halálos tusát vívott, és még kitartóbban imádkozott. Verejtéke olyan volt, mint a vércseppek, amelyek hullanak a földre” (22,43-44). Ez a két vers ugyan fontos kéziratokból hiányzik, mert talán bántotta a másolókat, hogy Krisztus angyal erősítésére szorult rá, de a legtöbb kéziratban benne van, s valószínűleg az evangélistától származik. Lukács „imádság-teológiájára” jellemző, hogy Jézus útjának fordulópontján elhangzott mennyei megnyilatkozásokat Jézus imádságára adott feleletként rajzolja: megkeresztelkedésekor (3,21-22), a már említett megdicsőülésekor és a Gecsemáné-kerti vívódásában. Az angyal erősítése Isten válasza volt Jézus imádságára: .Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a pohárt. Mégis ne az én akaratom, hanem a tied történjék” (22,42). Az .Atyám” megszólítás mutatja, hogy Jézus imádságai nemcsak az Istennek való alárendeltségét, hanem az Istenhez való közvetlen viszonyát is kifejezik. Amint a haldokló Jézus utolsó sóhaja, a bizodalmas zsoltárimádság: .Atyám, kezedbe teszem lelkemet” (23,46; Zsolt 31,6). 3. Lukács a Szentlélek fokozott szerepével is hangsúlyozza, hogy Jézus életében és munkálkodásában Isten a cselekvő. Működése kezdetekor a Szentlélek száll reá (3,22). A Lélek vezeti a pusztába, a kísértés helyére (4,1). A Lélek erejével tanít Galilea zsinagógáiban (4,14-15). A Lélek által hirdeti a beteljesült örömhírt Názá- rctben (4,16-21). A Szentiélektől indíttatva mond hálaadó imádságot (10,21). A Szentlélek erejével fogja felruházni Isten a tanítványokat Jézus mennybemenetele után (24,49). A felsorolt helyek 4,1 kivételével mind Lukács saját közlése. A Szentlélek működése meghatározza Lukácsnál Jézusnak az Atyától való függését. 4. Lukács nem beszél Jézus szenvedésének, halálának és feltámadásának külön üdvjelentőségéről. Engesztelő áldozat, helyettesítő áldozat, váltságdíj (megváltás) - Jézus halálának ezek az őskeresztény értelmezései nem szerepelnek nála. Csak az úrvacsorái hagyományában találkozunk a Jézus váltsághalálára utaló „értetek” szóval (22,19-20. A kéziratok egy részében a 19/b-20. vers hiányzik, így ezekben az „értetek” nem fordul elő). Jézus halálának a bűnbocsánattal való összefüggése sem található Lukácsnál (Vö. Mt 26,27-28). Lukács nem veszi át Márktól ezt a mondatot: ,Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért (Mk 10,45). Helyette ezt olvassuk nála: „Én pedig köztetek olyan vagyok mint a felszolgáló (az asztalnál)” (22,27). Lukács teológiája e sajátosságának magyarázata üdvtörténeti szempontjában kereshető. Jézus az emberiséget megmentő szolgálatát az Isten tervében reáeső tel
