Diakonia - Evangélikus Szemle, 1990
1990 / 2. szám - Szentágothai János: Vallomás a lutheranizmusról. Hozzáfűzés (Veöreös Imre)
SZENTÁGOTHAI JÁNOS: VALLOMÁS A LUTHERANIZMUSRÓL 31 vumú). Mai tudományos emberképünk fényében ez a csodálatos kép egészen más - szerény véleményem szerint mélyebb - értelmet nyer. Az ember valódi baja az, hogy az állatokkal ellentétben már nem azonos biológiájával, hanem részben társadalmilag meghatározott lény. Ebből erednek konfliktusai, cselekedhet (gondolhat, érezhet) jót és rosszat elsősorban társai iránt (vő. Isten szóváltását Káinnál testvérgyilkossága előtt). Mindezt szabad választással és nem agyába beépített, tehát biológiai ösztöne szerint. Ha így nézzük a bűnbeesés történetét, akkor a bűn magából az emberi létből - éntudata sajátos konstrukciójából - ered. Tehát, mondhatjuk úgy is, szükségszerű, és voltaképpen ez az „eredendő bűn”. Ezért kell az embernek megigazulás hit által. E magyarázat szerint a bűn - vagy annak lehetősége - egyszerűen embervoltunkból ered, nem kell örökölnünk, mert lényegünkhöz tartozik. Itt tehát Kant helyesen látja a tényt, de rosszul következtet: éppen emiatt van szüksége az embernek megigazulásra és Isten kegyelmére; ezért volt szükség Jézus Krisztus váltsághalálára (ami egyben keresztény hitünk lényege). IRODALOM D. M. MacKay: On the logical indeterminacy of free choice, Proc.XIIth Int.Congr.PhiL (Venice) III. 249-256 (1958); u.az: Mind, 69:31 -40 (1960); Indeterminacy, uncertainty and information content. N.T.'Z.-Communications J. 3:99-101 (1964); The open mind and other essays, Inter-Varsity Press. Leicester (1988): (logikai relativitás: 57. old. és folyt; Predesztináció és bibliai utalásai 191. old. és folyt.) Popper, K.R.: Indeterminism in quantum physics and in classical physics. BritJ.Phil.Sei. 1:117-133; 173- 195(1950). Hozzáfűzés A vallomás írója a hit egyik komoly értelmi problémájáról szól. Érdekfeszítő és tanulságos a kérdés újszerű megközelítése. Mint teológus három megjegyzést szeretnék fűzni írásához a kifejtés továbbgondolásául. 1. A szerző számára az agy működése és a tudat közötti összefüggés pszichofizi- ológiai felismerése az Isten eleve elrendelésének s előre tudásának és az ember hitbeli döntése szabadságának, felelősségének régi logikai ellentmondását oldotta fel. A teológus számára a két szembenálló tétel megmarad az ellentétek egységének, melyet a hit dialektikája hordoz. 2. Isten kegyelme oly teljességgel ingyenvaló, hogy a hit által való megigazulás- ban a jó cselekedetek még másodlagosan sem jöhetnek számításba. Viszont elsődleges kérdés, hogy az igazi hitből a szeretet cselekedetei teremnek. 3. Az „eredendő bűn” dogmatörténeti fogalmát valóban át kell gondolnunk, mert az az ember lényének bűnösségét fejezi ki, és nem kapcsolható az öröklés képzetéhez. A bűneset bibliai elbeszélését nem szabad történetileg értelmeznünk, hanem egzisztenciálisan kell értenünk. Az ember mai állapotához, mivoltához - noha Isten teremtménye - elválaszthatatlanul tartozik a bűn, amelyért felelősek vagyunk. (Vő. Diakonia 1984/2.45-46.) Veöreös Imre
