Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 1. szám - †Schulek Tibor: Megkésett emlékezés az erdélyi magyar evangélikus egyház száz év előtti megalakulásáról
20 SCHULEK TIBOR: MEGKÉSETT EMLÉKEZÉS AZ ERDÉLYI ... evangélikus magyar egyházmegye kapni. A szászok által a magyar gyülekezeteknek 27 év alatt juttatott segély összege a töredékét sem teszi ki annak, amit most esztendőnként fognak kapni. Az az aggodalom tehát, hogy a tiszai kerülethez való csatlakozás több közteherrel fog járni az eddiginél, nem vált be, sőt! Azt a feltételt viszont, amit a kerület és az egyetemes egyház megadott volna a házassági felmentés és bíráskodás dolgában, az állam nem engedélyezte. Czékus István rozsnyói lelkész, tiszakerületi püspök, Túróczy Zoltán nagyapja örülhetett, amikor nemzetiségi problémákkal terhelt kerülete egy egész magyar esperességgel erősödött. Annál több fájdalmat okozhatott neki, hogy főpásztorságát új megyéjében fegyelmi intézkedéssel, felfüggesztéssel, igazoló jelentésekkel kellett kezdenie. * * * Egy 1886. május 20-án kelt névtelen röpirat, amely kemény szavakkal vádolja a brassói szász al- és szebeni főkonzisztóriumot, a Brassó város mint földesúr zsarnoksága alá dobott magyarságot 30 000 főre teszi. Ez a szám azonban csak akkor nem túlzás, ha Erdély összes szász városának magyar jobbágyaira vonatkozik. Mert egy 1956. évi (kerekített) magyar adat szerint a 11 brassómegyei magyar gyülekezet létszáma összesen 13 000—13 200 fő. Akkor az egyéb falvakban elszórtan élő magyarokkal együtt sem lehettek többen Brassó megyében az önállósodáskor 15 000 főnél. A gyülekezetek és lelkészeik névsora az utolsó szabadulási mozgalom indulásakor : Apáca Bácsújfalu Brassó-Bolonya Barcaújfalu Csernátfalu Hosszúfalu Krizba Pürkerec Tatrang Türkös Zajzon Mihályi Károly alesperes Borcsa Mihály Moór Gyula Horváth László Kiss Árpád Masznyik Gyula örtel János Fejér Gyula Török József Deák Sándor Papp György
