Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 1. szám - M. Kozák Éva–Gál Tibor: A kővágóőrsi evangélikus templom
34 KOZÁK ÉVA—GÁL TIBOR: A KÖVÁGÓÖRSI TEMPLOM Műemléki helyreállítás Általában, ha egy épület műemléki helyreállítását tervezzük, az a szokásos követelményeken és szempontokon túl azt jelenti, hogy az épület „új képét” nemcsák az építtető és az építész szempontjai, hanem magának az épületnek rejtett történeti rétegei, részletei is befolyásolják. Ez a befolyás akár meghatározó is lehet. A tudományos kutatás, levéltári és helyszíni falkutatás eredményei, meglepetése sokszor előre nem látott irányba tereli a tervezőket, hogy a helyreállítás során bemutathassuk az épület előkerült, építészettörténeti, művészettörténeti értékeit, összeegyeztetve ezeket a használat szempontjaival. Jó és kívánatos, hogy az épület „rétegezett” történetisége, minden fontos építési korszaka megjelenjen, illetve ne tűnjön el. De az is kívánatos, hogy az épület egysége a kialakuló sokféleség mellett is megmaradjon. Leegyszerűsítve el kel dönteni mit kell, mit szabad és mit nem szabad láttatni, bemutatni. Az értékeknek ez a szelekciója azonban nem öncélú, hanem a közösséget gazdagító — tudományos szempontoknak is megfelelő — felelősségteljes építészet. Természetesen a műemléki helyreállításnak gyakorlatiasabb okai is vannak: úgymint rossz tetők, repedt és vizes falak, boltozatok stb. A beavatkozásra itt Kővágóőrsön a tető állapota szolgáltatta az okot. A történeti adatok, források alapján sejthető volt, hogy módszeres épületkutatás itt egy középkori templomot tárhat fel. A falu templomát 1332-ben említik először A déli homlokzat helyreállítás után
