Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 1. szám - Pomogáts Béla: A nyugati magyar irodalom
POMOGÁTS BÉLA: A NYUGATI MAGYAR IRODALOM 27 dék kész arra, hogy párbeszédet folytasson a hazai kulturális élettel, de a nagytekintélyű idősebb írók közül is számosán rendezték kapcsolataikat a szülőhazával. Az emigráció több mint négy évtizedes története során igen sok újság, folyóirat, könyvkiadó és irodalmi társaság alakult, ezek nagyrésze azonban időközben megszűnt. A jelenben a nyugati magyar szellemi élet legnagyobb tekintélyű fóruma a Borbándi Gyula és Molnár József szerkesztésében Münchenben megjelenő Űj Látóhatár című folyóirat, amely egyaránt nyilvánosságot ad a népi mozgalom eszméin nevelkedő, és a polgári liberális eszményeket követő írástudók műveinek. Állandó munkatársai közé olyanok tartoznak, mint Határ Győző, Gombos Gyula, Sztáray Zoltán, Illyés Elemér, Kab- debó Tamás, Sárközi Mátyás, Czigány Lóránt és Albert Pál — tehát nemcsak „szépírók”, hanem tudósok és irodalomkritikusok is. Mellette a Rómában Békés Gellért szerkesztésében megjelenő Katolikus Szemle, a Méray Tibor szerkesztette párizsi Irodalmi Újság és Mózsi Ferenc folyóirata: a chicagói Szivárvány gondozza az emigrációs irodalmat. Az ugyancsak párizsi Magyar Füzeteknek, a Bécsi Naplónak és a Münchenben megjelenő Nemzetőrnek inkább tudományos, illetve publicisztikai jelentősége van. Párizsban jelenik meg a Magyar Műhely című avantgárd folyóirat, szerkesztői Bujdosó Alpár, Nagy Pál és Papp Tibor a kísérletező, vizuális irodalom hívei. A müncheni Motolla a fiatal értelmiség törekvéseit képviseli. A könyvkiadók sorában a müncheni Aurora és Herp kiadókat, a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kört, a washingtoni Occidental Presst, Püski Sándor New York-i Corvin kiadóját és Mózsi Ferenc chicagói Framo kiadóját kell említenünk. A Magyar Műhely, a londoni Szepsi Csombor Kör és a hollandiai Mikes Kelemen Kör ugyancsak fontos könyveket ad közre. Külön kell szólni a berni székhellyel működő Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadói tevékenységéről, amely éppen az elmúlt esztendőkben talán a legnagyobb munkát végezte el. Négy testes kötetben jelentette meg a nyugati magyar költészet, elbeszélő irodalom, esszéirodalom és tanulmány- írás antológiáit, közreadta Mikó Imrének, az erdélyi magyarság 1918 és 1940 közötti történetével foglalkozó művét, Bibó István tanulmányainak négy kötetét s legutóbb Ordass Lajos püspök munkáinak három kötetét, amelyek közül az első tanulmányokat, cikkeket és beszédeket, a második és harmadik önéletrajzi írásokat közöl. Ennek a kiadványnak a gondozója a bécsi magyar evangélikus lelkész: Szépfalusi István volt. Ugyancsak ez az intézmény rendezte sajtó alá Ravasz László református püspök válogatott írásainak kötetét is. Fontos kultúraszervező szerepe van a különféle értelmiségi és irodalmi társaságoknak. Ezek sorában a Szépfalusi István által vezetett bécsi Bornemisza Társaságot, a hollandiai Mikes Kelemen Kört, a londoni Szepsi Csombor Kört, a párizsi Magyar Műhely Munkaközösségét, az Amerikai Magyar Baráti Közösséget (Itt-Ott Kört) kell említenünk, és természetesen hasonló munkát lát el a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör, a katolikus Pax Romana és az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem is, ez utóbbi nagy szerepet vállal a nyugati magyar fiatalság evangéliumi nevelésében. Valamennyi ilyen kör és egyesület rendszeresen rendez konferenciákat, amelyék a nyugati magyar szellemi élet jól működő fórumai és tűzhelyei. Ezeken a konferenciákon újabban rendszeresen részt vesznek magyarországi előadók vagy vendégek is.
