Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 2. szám - Körkérdés: Misszió itt és most? (Cserháti Péter, Nyírő Olga)
84 KÖRKÉRDÉS: Misszió itt és most? Egyre jobban látszik, mennyire szomjas környezetünk Istenünk számára, mert keresi létének értelmét. Hiteles szavunkon múlik, hűséges életünkön, hogy meg is találja. Istenünk személyre szóló üzenettel fogott meg valaha minket is, így érintette meg szívünket. Ne hagyjuk ezt figyelmen kívül: személytől személyhez vagyunk küldve. Ne nagy dolgokra törekedjünk, kicsiségekből áll hétköznapjaink sora, de ezek mind súlyt kapnak, ha hűségesek vagyunk küldetésünkhöz. Kalkuttai Teréz nővér mondja: egy emberrel kezdem a lelkigondozást, azután később veszek egy másikat... - tehát nem tömegeknek akar prédikálni. Egyes, elesett embereknek, akikért Jézus Krisztus meghalt és feltámadott - közöttük miértünk is. Mire vágyunk? Névre, súlyra? Vagy Urunkhoz tartozásra? A küldetés is kihívás, döntésre: vállalom-e saját elképzelésem helyett Uram akaratát, módszerét, bizonyítva ezzel, hogy elhiszem neki, tőle van az erő és a bölcsesség, nem tőlem. Nagy keresztények életrajzai erről sokat beszélnek. Az életet Isten szava hordozza és szüli, nem az emberi vélt igazság. Ez a reménységünk! Nyíró Olga gyülekezeti munkatárs SZELÉNYI MARIANNA Pirkadás Betlehemben A süket föld is megremegett akkor, szétbontotta szárnyát az ég, valamennyi csecsszopó felkiáltott, valamennyi ordas megvonaglott. Szétbontotta szárnyát az ég, és megmutatta arcát a mindenség, valamennyi átok földre roskadt, valamennyi madár égnek szaladt. És megmutatta arcát a mindenség, Kőmíves Kelemenné feltámadt, valamennyi kígyó egymásba mart, valamennyi hajnal megpirkadt.
