Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 2. szám - Donáth László: A "zsidókérdés – kétfajta német protestáns megközelítésben
DONÁTH LÁSZLÓ A „zsidókérdés” - kétfajta német protestáns megközelítésben Kevés teológusnak adatik meg, hogy gondolatait Istenről és teremtett világáról, vagy eszmélődését az evangélium és az egyház igazságáról életével és halálával hitelesítse. Dietrich Bonhoeffer e kevesek közül való volt. Közéjük kerülésének egyik legjelentősebb oka éppen a „zsidókérdésről” vallott nézeteiben található. De mi is a „zsidókérdés”? A „zsidókérdés” az egyházban és a társadalomban Az egyház évszázadokon keresztül kettős tanításban fogalmazta meg viszonyát Izraelhez. Az egyik a kitagadási elmélet, a másik a substitutio tana. Az utóbbi érvényességét a főbb biblikus érvek egyikeként Pál apostol kijelentése igazolná: „Mert a törvény célja és vége Krisztus!” (Rm 10, 4).1 E tan szerint az egyházra szálltak át az Izraelnek mint Isten népének adott ígéretek.* Sőt Izrael méltatlanná is vált az ígéretekre, mivel Jézus Messiás voltát elvetette. Mindezért Izrael a múlt jelenségévé lett, elvileg jelentelenné. Hogy zsidók mégis, ma is léteznek, ez a „zsidókérdés”. Érdekes módon azonban a zsidóknak ez az időbeli meg nem felelése - vannak, pedig nem lehetnek - nem járt együtt hasonló kitagadási elmélettel. (Tudniillik ha a zsidóság mégsem szűnt meg, az nem jelenthet mást, mint azt, hogy az őt kitagadottnak nyüvánító lesz kitagadottá.) Az egyházi és a teológiai antijudaizmus számára önmagában a zsidóság léte a botrány. A polgári társadalom „zsidókérdése” nem azonos az egyházéval. MUyen állásokat birtokolhatnak a zsidók, tekintettel sajátos gazdasági tradícióikra is, a kapitalista társadalomban és az ehhez rendelt állami’intézményekben? Erre a kérdésre kezdetben az emancipáció volt a válasz, amely a zsidók tömege számára - miképp ezt K. Marx A zsidókérdésről című írása is tanúsítja - az asszimiláció lehetőségét jelentette. Ez a kérdés azonban a XIX. század végétől, a polgári társadalom válságától kezdve, antiszemitizmust tükröz. * Pál apostolnak Izráelhez és a törvényhez való viszonyával jelen számunkban Veöreös Imre Pál apostol c. tanulmánya is foglalkozik, közelebbről az „Isten igazsága” és „Hűség Izráelhez” alcímű fejezet.
