Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 2. szám - Csepregi Béla: Az evangélizáció évtizede 1940–1950
44 CSEPREGI BÉLA: Az evangélizáció évtizede zös ige adta meg a lelki egységet. A munkaközösség tagjai a nap szabad óráiban házi látogatásokat, áhítatokat tartottak. Külterületen és szórványokban is folyt az evangélizáció.” (Ev. Evangélizáció 1947/11. körlevele). így folyt az evangélizáció Győr és filiáiban is 1946. okt. 6-13-ig 6 lelkésszel és 6 nem-lelkész segítővel (Csepregi Béla, Kovács Géza, Tekus Ottó, Laborczi Zoltán, Túrmezei János, Görög Tibor). A város minden részében falragaszok hirdették az igehirdetési alkalmakat. A munkások egy nappal előbb érkeztek, s a helyi lelkészekkel és gyülekezeti munkásokkal bibliatanulmányozásban, közös imádságban és úrvacsorái közösségben készültek fel. Hétközben is összegyűltek egy félnapra a felvetődő kérdések megbeszélésére és tapasztalatok kicserélésére. A gyülekezet külső részeire fordult a különösebb figyelem. Minden filiában megtartották az evangélizációt. A gyérebben képviselt családokhoz házi áhítatban is elvitték a gyülekezet-teremtő igét. Ifjúság részére külön evangélizációt tartottak. Nyíregyházán 1947. nov. 30 - dec. 7-ig 17 helyen tartottak evangélizációt (Turóczy Zoltán, Sréter Ferenc, Kemény Lajos, Mády Zoltán, Dedinszky Gyula, Torda Gyula, Lupták Gyula, Veöreös Imre, Csepregi Béla, Balikó Zoltán, Danhauser László, Győri János, Görög Tibor, Sikter András, Takács János, Benkóczy Dániel, Jurányi István). A Délszabolcsi misszióban 10 lelkésszel folyt evangélizáció 1946. nov. 24 és dec. 4 között. Szarvason 1946. nov. 26 - dec. 1-ig (Csepregi Béla, Endreffy Zoltán, Ittzés István, Jeszenszky Tibor, Weiler Henrik, Zátonyi Pál) a templomok mellett a tanyai iskolákban is folyt az evangélizáció. Orosházán egy időben 22 helyen tartottak evangélizációt jobbára laikus erőkkel. Külterületi evangélizációkat is rendeztünk Budapesten: Rákosfalván Scholz László és Ruttkay Elemér, a XIII. kerületi Tripoliszban, a Tömöri utcai elemi iskolában Rimár Jenő és Csepregi Béla, Csepel-Királyerdőben Mády Zoltán szolgálatával. Ezzel egyidőben a Vebőczi utcai imaterembe gyűjtötték a vári gyülekezet nem templomos tagjait Kemény Lajos igehirdetései meghallgatására. Ezek nagyrészben úttörő próbálkozások voltak, nem nagy számokkal, de a résztvevők így is többszörösei voltak az eddig elérteknek. Önkímélést nem ismerő munka volt az evangélizáció. Sokszor hihetetlennek látszó szellemi, lelki és idői igénybevételt jelentett a szolgálattevőknek. Sréter Ferenc már budavári lelkészként három hónapi szabadságot vett ki a gyülekezeti munkából (1946. jan. 1-től), s azt nagyon kevés megszakítással folytonosan úton, evangélizációkkal és utómunkával töltötte. Hánta, Bakonyszombathely, Nagyveleg evangélizációja töltötte ki január hónapját, februárban pedig alföldi körútra ment: 10-16 Csorvási evangélizáció, majd hitmélyítő napok: 17-én Békéscsaba, 18-20 Orosháza, 22 Pusztaföldvár, 24 Nagymágocs, 25 Rákóczi- telep, 26 Szentetomya, 27 Tótkomlós, majd visszatér Orosházára, ahol az utazási nehézségekkel akadályozott James Stewart skót evangélistát kellett kétszer is helyettesítenie, aki másodszori magyarországi útján két hetes budapesti evangélizációja után vidéki nagyobb városokba is elment, s elsőként Orosházára, ahol 2.000-en hallgatták. Sréter Ferenc ezen az útján közlekedett „lórén” (Kiscsorvásra) kerékpáron (Nagymágocs, Rákóczitelep, Szentetomya) és lovaskocsin (Pusztaföldvár). Márciusi programja 1-3 Hódmezővásárhely, majd újra Békéscsaba, 17-24 Sikátor, 25-31 Szend. Ebben az időben magam is egész hónapot vidéken töltöttem egymást követő evan- gélizációkon: febr. 10-17 Csővár, 17-24 Ácsa, 25-márc. 3 Erdőkürt, márc. 4-10 Galgaguta. Kovács Géza január 20-tól febr. 17-ig evangélizált Lajoskomáromban, Bá-
